Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
rium közgazdasági ügyosztályának hatásköre alá került, s feladatává tették a visszamaradt katonai felszerelési tárgyak szétosztásának gyors lebonyolítását. A felszámolás június 21-én fejeződött be. Augusztus 6-án a Földmívelésügyi Minisztérium ismét visszaállította a március 21. előtti állapotokat. Az iratok közül említésre érdemesek a vetőmag és rézgálic elosztásra, a hadileszerelési akció lebonyolítására, a működésre és a számvitelre vonatkozó akták. Figyelmet érdemelnek még a fegyelmi ügyeket tartalmazó jegyzőkönyvek, melyek a későbbi felelőssógrevonás során keletkeztek. C) DEBBECENI ÁLLAMI LEVÉLTÁB (A Levéltár gyűjtőköre Hajdú és Bihar megyére terjed ki) I. 1. Hajdú vármegye és Debrecen város tanácsköztársasági, forradalmi szerveinek működése során létrejött iratok gyűjteménye. — Március—április. — 3 csomó irat. 2. Hajdú vármegye alispánjának iratai. — Március—április. — 4 csomó irat. 3. Hajdú vármegye tiszti főügyészének iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. II. 1. Debrecen város polgármesterének elnöki iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. 2. Debrecen város polgármesterének iratai. — Március—április. — 4 csomó irat. 3. Debrecen város Közigazgatási Bizottságának iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. 4. Hajdúböszörmény város polgármesterének iratai. — Március—április. — 2 csomó • irat. 5. Hajdúnánás város polgármesterének iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. 6. Hajdúszoboszló város polgármesterének iratai. — Március—április. — 2 csomó irat. *7. Hajdú és Bihar vármegyei községek Munkás-, Katona- és Paraszttanácsainak iratai a községek fondjaiban. — Március—április. IV. Debreceni ítélőtábla iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. V. 1. Debreceni Dohánygyár iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. 2. Magyar Államvasutak Debreceni Igazgatóságának iratai. — Március—április. —8 csomó irat. VI. Debreceni Kereskedelmi- és Iparkamara iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. Debrecen városban a hatalom március 21-ről 22-re virradó éjjel került a munkásosztály kezébe. A főispán-kormánybiztost még aznap felmentette a belügyi népbiztos, s a megszűnt főispáni hatalom teljes jogköre a tanács kezébe ment át. Március 23-án a munkástanács végrehajtó bizottsága a városra kiterjedő illetékességgel egy háromtagú direktóriumot választott; ugyancsak háromtagú direktórium került Hajdú megye élére s ezzel egyidejűleg „ellenőrző politikai biztosokat" küldött ki a közigazgatás régi szerveinek irányítására. A debreceni helyi államhatalmi szerv megalakulásával létrejött egymás után a megye minden helységében az erős, egységes államhatalom. A debreceni munkástanács Hajdú megyével szemben különleges szerepet játszott. A debreceni forradalmi munkásosztály ugyanis megyei viszonylatban koncentrált, egységes erőt képviselt és a forradalmi akciók bázisaként, irányt szabott az egész megye munkásmozgalmának. A helybeli vagongyár több mint ezer főnyi felfegyverzett munkássága rendíthetetlen tekintélyt biztosított a munkáshatalomnak, és mindenkor készen állott annak megvédésére. Ennek a szüárd osztály bázisnak természetes következménye volt, hogy a debreceni és Hajdú megyei direktórium intézkedéseinek kiinduló pontja több esetben egybefonódott,, és eltérőleg az ország más megyéiben jelentkező gyakorlattól, úgy tűnik, mintha nem a megye szabott volna irányt a területén fekvő Debrecen városnak, hanem fordítva. Ezt bizonyítja egyebek között az a körülmény, hogy a debreceni munkástanács tagjai közül kerültek ki a Hajdú megyei direktórium legfőbb vezetői is. A debreceni munkástanács végrehajtó bizottsága a városi és megyei direktórium
