Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

Bizottság létszámába tartozó gazdabiztos iratanyaga a levéltár egyetlen ilyen természetű állaga, mely lényegében a járási Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottság iratainak fondján belül keletkezett, mint az elnöki ügyintézés lecsapódása. A járási gazdabiztosnak legfontosabb szerepe az állami tulajdonba vett gazdaságok leltározásában jutott kifejezésre. Csupán mint tanácsadó működött. De mint szakemberre, elsősorban rá hárult az államérdek megóvásának feladata. A leltározás eredményéről jelentést tett a Földmívelésügyi Népbiztosság birtokrendező osztályának és a szocializált gazdaságok vármegyei központjának. A hiányosan fennmaradt iratok között anyagigényléseket, vetőmag- és takarmányelosztásra vonatkozó ügyeket, diákok nyári munkába állítására vonatkozó feljegyzéseket ós birtokkimutatásokat találunk. 3. —• Pestvármegye Műszaki Hivatalának, Kerületi Mezőgazdasági Műszaki Hivatalának iratai. A Hivatal néhány iratát, az utószámos iratkezelési rend szabályainak megfelelően, az alispáni hivatal 1920—1921. évi irataihoz csatolták. A Műszaki Hivatal óletrekeltóse a Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottság április 5-én tartott üléséhez fűződik. A hivatal szervezésének célja a mezőgazdasági munkakataszterek haladéktalan elkészítésének feladata volt. Április közepén a Földmívelésügyi Népbiztosság az első műszaki hivatalt, a fenti célzattal Pest vármegyében állította fel. Akkor nyerte a Kerületi Mezőgazdasági Műszaki Hivatal nevet, amikor a megyei szervezet átalakítása is befejezést nyert. I^ésőbb a Népgazdasági Tanács II. osztályának felügyelete alatt működött, de egyúttal a megyei (kerületi) intézőbizottság tanácsadó szerve is volt. A hivatal feladatkörébe tartozott mindazon műszaki munkálatok elvégzése — pl. belvízlevezetés, csatornázás, gazdasági épületek, magtárak, gazdasági kisvasutak, kutak, községi műhelyek, utak karbantartása stb. —, melyek jellegüknél fogva nem tartoztak az Államópítészeti Hivatal hatásköre alá, s amelyek a mezőgazdasági termelés folyamatosságát leginkább érintették. A termelés műszaki feltételeinek biztosításán túlmenőleg e hivatal kezdeményezte a munkás- és tanítólakások, kórházak ós iskolák építését is. A hivatal élén a vármegyei műszaki főmegbízott állott, s mellette a személyzethez hat szakember tartozott. A megye területén működött államépítészeti, folyammérnöki és vízszabályozó társulatok műszaki hivatala, valamint a városi és községi mérnöki hivatalok, mezőgazdasági műszaki adatszolgáltatás tekintetében, a vármegyei műszaki főmegbízott rendelkezésére álltak. A hivatal szorosan együtt működött a megyei gazdabiztosokkal, továbbá a Népgazdasági Tanács Gazdasági Hivatalával. A megyei Műszaki Hivatal alá közvetlenül a járási Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottságnál szervezett járási mérnökbiztosság, közvetve pedig — a járási mérnökbiztosságokon keresztül — a községi műszaki kirendeltségek tartoztak. Mindegyik hivatalnak meg volt állapítva a személyzeti létszáma. A Műszaki Hivatal a Tanácsköztársaság bukása után rövid ideig még fennmaradt. Hasonlóképpen tovább működtek az év végéig a járási mérnökbiztosságok is, Járási Mérnöki Hivatal néven. A hivatal rendeltetésének megfelelően az iratok tematikája is többrétegű. Találunk Taksony község határában katonai erődépítési munkála-