Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

páni ügyiratok elsősorban a proletárforradalom előtti viszonyokat tükrözik. Történeti szempontból a következő lényegesebb iratok találhatók a fondban : jelentés gróf Károlyi László gyáli birtokán levő elégedetlenségről és a forradalmi hangulatról; Zagyvarékas karhatalmat sürgető távirata ; intézkedés a csepeli népőrség megerősítése tárgyában ; a főispán felmentése, a Népbiztosok Tanácsának döntése alapján stb. 2. — Pest vármegye Ideiglenes Direktóriumának iratai. A március 24-én megalakult Ideiglenes Megyei Direktórium önálló hivatali működéséből április 26-ig 397 darab irat keletkezett. Különös figyelmet érdemelnek a következő tárgyú iratok : községi elöljáróságok és képviselőtestületek működésének beszüntetése; közigazgatás helyi szerveinek megalakítása és a „Vörös Gárda" megszervezése ; a községi tanácsok hatáskörének rendezése ; utasítás a helyi tanácsok (községi, járási) megválasztásához ; hitelszövetkezetek munkásellenőrzése ; ellenforradalmi mozgalmak meggátlása ; Irsa és Nagykáta ellátása a Blaskovics-uradalmakból; anya- és csecsemővédelmi intézkedések. A Direktórium elnöki iratai, valamint az elnök személyével azonos kormányzótanácsi biztos iratai csak hiányosan maradtak fenn az Ideiglenes Direktórium regisztratúrájában. Az elnöki iratok a községi, járási és városi direktóriumok tagjainak névsorát, továbbá állás-, segély-, szabadság- és illetményügyeket tartalmaznak. A kormányzótanácsi biztos iratai között jelentések találhatók a községek hangulatáról, a jászkarajenői ellenforradalmi kísérletekről és a rákoscsabai ellenforradalomról. 3. — Pest vármegye Direktóriumának iratai az alispáni regisztratúrában. Az alispáni hivatal iratai közé sorolt tanácsköztársasági anyag a Pest megyei Direktórium legteljesebb sorozatát képezi. A hivatal április 29-ig átszervezés nélkül, ezután pedig a Direktórium központi hivatalaként működött 1919. augusztus 6-ig, amikor Agorasztó Tivadar alispán ismét átvette a hivatal vezetését. Az iktatás egész évben — beleértve a Tanácsköztársaság időszakát is — folyamatos volt. A sorozat egészét szinte kizárólag általános közigazgatási iratok alkotják, melyek tartalmuk szerint megegyeznek az alispáni hivatal korábbi ügykörével. Külön figyelmet az alábbi iratok érdemelnek : átvonuló török ezredek elhelyezése ; a ferihegyi gazdaság épületeinek igénybevétele a francia katonaság szániára ; fellebbezések kihágási ügyekben ; fegyelmi ügyek ; katonaság ellátására vonatkozó iratok ; gőzfürdők lefoglalása a lakosság számára; lelkészek elmaradt illetményeinek folyósítása ; a nagytétényi sertéshizlalda tervei. A Direktórium iktatatlan vagy elintézés nélkül maradt irataiból egy „vegyes" sorozat alakult. E sorozatban vegyes mezőgazdasági, politikai és katonaügyi, valamint számviteli iratok találhatók. A mezőgazdasági ós politikai ügyeket kimerítik a megyei Direktórium ellenőrző közegeinek jelentései az állami gazdaságok és vidéki direktóriumok működéséről. Külön figyelmet érdemel Tisza István nagykovácsi kastélyának leltára. 4. — Nógrád vármegye Ideiglenes Direktóriumának iratai a főispáni regisztratúrában. Nógrád vármegyében a főispán-kormánybiztos hivatala a megyei munkástanács intézőbizottságának elnöki hivatala lett tulajdonképpen, s mint ilyen, május 16-ig működött. Május második felében a demokratikusan választott legfelsőbb megyei igazgatási szerv megszüntette a főispán-kormánybiztosi hivatalt.