Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
Az iratok három főcsoportba oszthatók: 1. közgyűlési ós elöljárósági jegyzőkönyvek, 2. ügyviteli iratok, * 3. nyilvántartások. 1. Közgyűlési jegyzőkönyv a Tanácsköztársaság idejéből csupán egy maradt meg: a budapesti kárpitosok, kárpitdíszítők, gombkötők, paszományosok ós paplanosok ipartestületéé. E jegyzőkönyv még 1919. március 23-án kelt, és csupán az elöljáróság megválasztásával foglalkozik, a régi ipartestületi rendnek megfelelően. 2. Töredékes ügyviteli iratait a levéltár 6 ipartestületnek (cukrász, kárpitos, kávés, sütő, szobafestő és vegyes ipartestület) őrzi. Az iratok javarészben a folyóügyek intézését mutatják (tanonc ki- és bejelentés, tanoncszerződés megküldése, munkakönyv letétbehelyezés, üzletnyitó megbízhatóságáról véleményadás, haláleset, iparigazolvány kiadásáról hatósági intézkedés megküldése.) Az iratok közül egyesek azonban kifejezetten a Tanácsköztársaság gazdasági viszonyaira utalnak, így: az ipari kisüzemek főbizalmi testülete előkészítő bizottsági körlevele az ipartestülethez a kisipar helyzetének a megítéléséről (cukrász ipartestület 447/1919. V. 6.), e körlevél melléklete Varga Jenő fejtegetéseit közli, amelyek a helyes, illetve helytelen szocializálás elveit tartalmazzák, ugyancsak e körlevél mellékletében: „az ipari kisüzemek gazdasági köteléke, mint főbizalmi testület" alapszabályai foglaltatnak; a szocializált Lukács-cukrászüzemben az üzemi ellenőrző munkástanács a termelési biztos hozzájárulásával cukrászmunkássá avatja az eddigi ifjúmunkást. (Cukrász ipartestület 488/1919. V. 15.) Ugyancsak a cukrász ipartestület iratai között lelhető az ipartestületek országos szövetsége részéről oda megküldött és a győri kisiparosok szabad szervezete működési szabályzatát tartalmazó irat (446/1919. V. 6.). A kötő-szövő kisiparosok szabad szervezetének megalakítását és a direktórium megválasztását az ipartestületi iratok között található jegyzőkönyv rögzíti (vegyes ipartestület 202/1919. sz. üi. mellett szám nélkül). Egy másik iratban a budapesti IV—X kerületi vegyes ipartestület elöljárósága bejelenti a Magyarországi Iparosság Központi Tanácsának az ipartestület kötelékébe tartozó szakmák, illetve azokból alakítandó szabad szervezet csatlakozását (vegyes ipartestület 202/1919. IV. 8.). 3. Nyilvántartások (főként: tanoncszerződés, munkakönyv nyilvántartókönyvek, segéd nyilvántartó kartonok és könyvek) a Tanácsköztársaság idejéből 22 ipartestület iratai között maradtak fenn (aranyműves, asztalos, bádogos, bőröndös, cipész, férfiszabó, fodrász, fogtechnikus, cukrász, jármű, kárpitos, kéményseprő, kőműves, lakatos, mészáros, nőiszabó, órás, sütő, szobafestő, tetőfedő, vegyes, villanyszerelő). A Tanácsköztársaság alatt á nyilvántartások legtöbbjét változatlan formában vezetik tovább az ipartestületek alkalmazottai. Megállapítható azonban, hogy némely nyilvántartásban (a tanonc-nyilvántartó könyvekben) a bejelentések száma viszonylagosan megcsappant. A tanonc-nyilvántartókönyvekben „a tanoncszerződés egyéb feltétele" rovatban tükröződnek a Tanácskormány munkásvédelmi (tanoncvédelmi) rendeletei ilyen rövid bejegyzések formájában: „a szakszervezet által állapítandó meg", „a kollektív szerződés", a „Tanácskormány rendelete" szerint állapítandó meg, „a
