Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
V. Államosított üzemek 1. Budapesti Egyesitett Városi Vasutak iratai a BESzKABT regisztratarájában : Jogügyi osztály iratai. —Március 22—augusztus 1. — Előadói iratok: 3 csomó irat. — Baleseti iratok : 1 csomó irat. 2. Ister Vizmű részvénytársaság iratai. — Március 22. — augusztus 1. — 1 csomó irat. 1. A "Budapesti Egyesített Városi Vasutak 1918. október 31-én alakult meg a volt budapesti és környékbeli közúti vasutak köztulajdonba vétele után. Az 5488/1918. ME sz. rendelet és a később közzétett 1919. évi IV. sz. Néptörvény kimondotta, hogy a volt közúti vasúti részvénytársaságok hálózatát és vagyonát Budapesti Egyesített Városi Vasutak név alatt kell összefoglalni ós a főváros kezelésébe átadni. Mindaddig azonban, míg a közös leltár, mint az egyesítés befejező ténye el nem készült, a közúti vasutak a kereskedelemügyi minisztérium, illetve a vasúti és hajózási főfelügyelőség alá tartoztak. A vasutak igazgatásának irányítását kormánymegbízottak látták el. 1919. márc. 22. után a Forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete (márc. 26.) — amely a 20 munkásnál nagyobb létszámú ipari, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba vételéről intézkedett, és az üzemek társadalmi és munkásvezetés alá helyezését mondotta ki — az egyesített vasutaknak csupán a vezetésében hozott változást, amennyiben, az eddigi három kormánymegbízott termelési biztosi címet kapott, az egyik közülük a termelési biztosság elnöke lett, valamint helyi és központi ellenőrző munkástanács választására került sor. Az üzem felettes szerve a Szociális Termelés Népbiztosságának, majd a Népgazdasági Tanácsnak VI. (villamos és kisvasúti) osztálya volt. A Budapesti Egyesített Városi Vasút iratai közül mindössze a jogi osztály előadói és baleseti iratai maradtak meg. Ezek hiánytalanok. Az egyéb iratanyag azonban még 1950 előtt a selejtezések áldozata lett. A jogi osztály előadói iratai között főleg a baleseti és az azokkal kapcsolatos kártérítési ügyekre vonatkozó levelezés, valamint vagyonjogi ügyek iratai találhatók. Néhány termelési biztosi körrendelet és egy termelési biztosi, valamint munkástanácsi összevont ülés jegyzőkönyve tájékoztat a tanácsköztársaság időszakának lényegesebb eseményeiről a közúti vasutaknál. A baleseti iratok és baleseti perek rendezetlen csomójában az 1919. évben történt balesetek s az ezekkel kapcsolatos perek iratai találhatók. 2. Az Ister Vízmű Részvénytársaság 1909-ben alakult meg, mint a belga pénzemberek egy magyarországi vállalata, melynek feladata volt az Újpest városával kötött koncessziós szerződés alapján a város vízzel való ellátása. A részvénytársaság vízművét a Népszigeten létesítették, s az Árpád úton felépített víztorony segítségével történt a vízszolgáltatás. A Vízmű Rt. a Forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete értelmében köztulajdonba került. Ugyanekkor az üzem vezetését a Szociális Termelés Nópbiztossága Újpesti Termelési Biztossága a volt főmérnökre, mint ideiglenes termelési biztosra ruházta. Sor került az ellenőrző munkástanács három tagjának megválasztására is. Az üzem felettes szerve a köztulajdonbavétel után az Újpesti Termelési Biztosság lett. A gyakorlati vezetést azonban a termelési biztos és az ellenőrző munkástanács végezte. A felettes szerv kiküldöttei — az iratanyagból kitűnően — csupán néhány alkalommal jártak a népszigeti telepen.
