Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
Elemi iskolák: I. ker. Attila utcai községi elemi iskola. — b. I. ker. Fehérsas téri községi elemi iskola. — c. I. ker. Tanuló utcai községi elemi iskola. — c. II. ker. Iskola téri községi elemi iskola. —• a. II. ker. Marczibányi téri községi elemi iskola. — a. VIII. ker. Rigó utcai községi elemi iskola. — c. VIII. ker. Baross utcai községi elemi iskola. — c. VIII. ker. Práter utcai községi elemi iskola. — a. VIII. ker. Mária Terézia téri közs. elemi iskola — a. IX. ker. Lónyay utcai községi elemi iskola. •— c. IX. ker. Ranolder utcai községi elemi iskola. — c. VI. ker. Szent László utcai községi elemi iskola. — b. IV. ker. Deák téri volt evangélikus elemi iskola. — c. VII. ker. Rózsák terei volt protestáns elemi isk. — c. Kis Friderika elemi iskolája. — c. Budafoki állami elemi népiskola. — b. Pestújhelyi állami elemi népiskola. — a. Egyéb: Budapest szfőv. I. ker. 2. sz. (tabáni) községi iskolaszék. — a. Fővárosi üzemek 1. Budapest Fővárosi Vízművek iratai a Székesfőváros Vízmüveinek regisztratúrájában : Általános ügyviteli iratok. — Március 22—augusztus 1. — 1 doboz irat -f- 3 kötet segédkönyv (iktató, mutató, sorkönyv 1 ). 2. Fővárosi Gázművek iratai a Székesfőváros Gázmüveinek regisztratúrájában: Igazgatósági iratok. — Március 22—augusztus 1. — 1 csomó irat + 2 kötet segédkönyv (iktató mutató). 3. Budapest Fővárosi Elektromos Művek iratai a Székesfőváros Elektromos Műveinek regisztratúrájában: Igazgatósági levelezés. —Március 22—augusztus 1. — 1 doboz irat. 4. Budapest Fővárosi Lóhúsüzem iratai a Székesfővárosi Lóhúsüzem regisztratúrájában. — Március 22—július 31. — 10 kötet (iktató, bérjegyzék, nyilvántartás, pénztárkönyvek, főkönyvek). 1. —A Fővárosi Vízművek a főváros első közüzeme, amely 1873 óta a főváros tulajdonát képezte. Ezért a Forradalmi Kormányzótanács IX. számú rendelete — mely az üzemek köztulajdonba vételéről és társadalmi vezetés alá helyezéséről intézkedett — a Vízrapveknek csupán a vezetésére vonatkozóan hozott változást. A vezérigazgató helyére, a munkások javaslata alapján, a Szociális Termelés Népbiztossága termelési biztost küldött ki, a volt vezérigazgató pedig mint műszaki tanácsadó működött tovább az üzemben. A termelési biztos mellett a munkások ellenőrző tanácsot is választottak. A termelési biztos képviselte az üzemen belül a proletárhatalom központi érdekeit, és ellátta az addigi vezető, a vezérigazgató összes feladatait. Az ellenőrző munkástanács feladata volt a proletár munkafegyelem megteremtése, a köztulajdon védelme és a termelőmunka ellenőrzése. A Vízművek vezetésében történt változás nem érintette az üzem fővárosi jellegét. Az üzem felügyeleti és irányító szerve a Budapesti Népbiztosság, majd 1919. április 17-től a Budapesti Munkás- és Katonatanács XII. (vízvezetéki és világítási) ügyosztálya maradt. A Vízművek igazgatásának szervezete nem változott a Tanácsköztársaság idején : az ügyosztályok által elintézett akták a termelési biztos elé
