Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
lalják. A hivatal különgyűjteményei között találhatók a Vásárcsarnoki Igazgatóság és Vásárigazgatóság ártájékoztató nyomtatványai, valamint az élelmiszerárak rendszeresen felvett időszaki kimutatásai. A Budapest Fővárosi Idegenforgalmi Hivatalnak végül közel teljes igazgatói ügyviteli iratai és számadási iratai maradtak fenn. A megjelölt forrásanyag egyrészt a hivatal, intézmény működésére tartalmaz iratokat, 'másrészt a központi ügyosztályok számos rendeletének és intézkedésének iratait tartotta fenn, melyek a központi ügyosztályok irathiányai esetén a hivatalok irattáraiban kutathatók fel. A fővárosi hivatalok és intézmények nagyobb részének iratanyaga 1919. évről nem maradt fenn. Ezek működésére a felügyeletet ellátó központi ügyosztályok iratai tartalmaznak forrásanyagot. 2. —A Budapest területén létező különböző típusú iskolák legnagyobb része a Tanácsköztársaság előtt községi iskola volt, és a fővárosi tanács alá tartozott. Kisebb részük állami, egyházi, egyesületi és magániskola. A Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa által 1919. március 29-én kibocsátott XXIV. számú rendelet elrendelte az iskolák államosítását. A rendelet szerint azonban a főváros az iskoláit továbbra is fenntartotta. Az 1919. április 12-én kibocsátott LIV. számú Forradalmi Kormányzótanácsi rendelet az iskolák irányítását a tanácsok művelődési osztályaira ruházta. A Budapesti Munkás- és Katonatanács művelődési osztálya a volt fővárosi iskolák ügyeit tehát a Tanácsköztársaság alatt továbbvitte. Az államosított iskolák a hivatalos átvétel után kerültek a tanács rendelkezése alá. Az iskolák fenntartásán kívül jelentősen bővült a tanács művelődési osztályának a hatásköre a különféle felügyeleti hatóságok megszüntetése után. A Tanácsköztársaság előtt és alatt, május 16-ig, a Budapesti Tankerületi Főigazgatóság irányította és ellenőrizte a kerületéhez tartozó állami rendelkezés alá tartozó gimnáziumokat. Megszüntetése után hatáskörét a művelődési osztály vette át, ugyanígy a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatóságának a hatáskörét is. A tanfelügyelőségek júniusig ellátták az alsó- és felső népoktatási intézetek szakfelügyeletét, megszüntetése után ez a feladat szintén a művelődési osztályra szállt át. Ugyancsak megszűnt, és a tanács vette át az iparoktatási főigazgatóság hatáskörét is. A tanács művelődési osztályának a feladatköre tehát a Tanácsköztársaság alatt fokozatosan bővült, és szinte az egész iskolahálózatra kiterjedt. A Budapesten az 1918—19. tanévben működött 19 fiú (11 állami, 7 egyházi, 1 magán) és 7 leány (3 egyházi, 1 egyesületi, 2 felső leányiksolával kapcsolatos községi, 1 állami) gimnázium, 11 községi felsőkereskedelmi, 18 községi polgári fiú, 31 községi polgári leány, 12 egyházi és 2 magán polgári iskola, 124 községi, 9 egyházi, 8 magán elemi iskola, 2 községi ipariskola és az iparrajziskola, valamint a különféle szak- ós ipari tanfolyamok, ismétlő iskolák, ipari ós kereskedelmi tanonciskolák így szinte kivétel nélkül a fővárosi tanács hatáskörébe kerültek át. A peremvárosok (Kispest, Erzsébetfalva, Budafok, Pestújhely stb.) iskoláinak felügyeleti hatósága a megyei, illetve az illető városi tanács művelődési osztálya volt, mivel azonban Nagy-Budapest megalakulása után a Budapesti 1. sz. Állami Levéltár gyűjtőköre ezekre is kiterjedt, a következőkben ezek ismertetésére is itt fog sor kerülni. A volt peremvárosokból azonban csak néhány iskolának maradt fenn 1919-ből iratanyaga, s az ipari és szaktanfolyamok ismétlő iskolák, valamint ipari és kereskedelmi tanonciskolák 1919. évi iratai sem kerültek levéltárba.
