Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

XV. Közgazdasági ügyosztály (lásd : XIV. ügyosztálynál), majd városgazdasági ügyosztály: utóbbi ügykörébe a vagyonkezelés és hasznosítás, városi gazdasági intézmények és fürdők ügyei tartoztak. Intézményei : Fővárosi Gazdasági Hivatal, Központi anyagszertár, Városházi gondnoki hivatal, Konyhakerti gazdaság, Hatósági zöldségárusítás, Burgonyabeszerzési osztály, gyógyfürdők. XVI. Városgazdasági ügyosztály (lásd : előbbi XV. ügyosztály) az ügyosztályok átcsoportosításával XV. sorszámot nyert. 3. — A fővárosi közigazgatási bizottság a Tanácsköztársaság idején nem működött, különálló segédhivatala azonban az I. elnöki ügyosztály irányításával továbbfolytatta működését, s a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozó kórházi ápolási költség és adóügyi fellebbezéseket továbbra is iktatta. Az iratokból kitűnően az ügyek elintézése a Tanácsköztársaság után történt,. — az 1919-es iratok egy része a kezelései rendnek megfelelően itt is korábbi évfolyamok iratai között került irattározásra. 4. — A főváros árvaszékinek még az 1877 : XX. tc.-ben megállapított működése 1919. március 26-ával, mikor az árvaszék vezetését a fővárosi népbiztosság megbízottja vette át, megszűnt. Az árvaszék tanácsülései beszüntetést nyertek, s az árvaszék lényegében gyermekvédelmi hivatallá alakult át. Az árvaszék tanácsa helyett a vezető ós az árvaszéki csoportvezetők intézkednék, - az árvaszék működésében a proletárgyermekek, a vagyontalan árvák és a házasságon kívül született gyermekek védelme domborodik ki. A megmaradt 1919-es iratanyag forrásérték szempontjából jelentéktelen : az előrekapcsolásos irattári rendszer következtében ugyanis csak 1919-ben befejeződött ügyeket tartalmaz. Az 1919-ben keletkezett ügyek legnagyobb része 1919 utáni évfolyamok irattáraiban található. 5. — A főváros tiszti ügyészsége mint a törvényhatóság jogi közege, a főváros jogtanácsosa, 1919. március 21 után a főváros népbiztosságának, majd a központi elnökségnek irányításával folytatja működését. A főváros igazgatási szerveinek (ügyosztályok, hivatalok, intézmények) megkeresésére jogi kérdésekben javaslatot, véleményt ad (közigazgatási iratok), másrészt a fővárost a bíróságok előtt képviseli, peres ügyeit intézi (perirat). — Közigazgatási iratai a hivatalnak megküldött népbiztossági stb. körrendeleteket,, a hivatal ügyeiben tett előterjesztések ós az ügyosztályok és a hivatalok megkeresésére adott jogi véleményezések fogalmazatait tartalmazzák. A közi^r^gatási iratok Tanácsköztársaság utáni anyaga a Tanácsköztársaságra vonatkozó jelentős forrásértékű iratanyagot képez : itt találhatók a fővárosi alkalmazottak Tanácsköztársaság alatti működésével kapcsolatos vizsgálati iratok és a fegyelmi eljárással kapcsolatos ügyészi véleményezések. Mindezen iratokról részletes adatfeltáró lapok (ún. tematikai cédulák) állanak a kutatók rendelkezésére. — A főváros ügyeit a bíróságok előtt képviselő tevékenység a bíróságok, illetve az árvaszék átszervezése folytán a Tanácsköztársaság folyamán jóformán szünetelt. A peres iratok megmaradt csomójában március 22—26 közötti feljegyzéseket találunk csak, a peres ügyekben történt eljárásokról. Az előrekapcsolásos irattári rendszer következtében azonban a régebbi években indult perek irataiban is lehetségesek a Tanácsköztársaság alatti eljárásokra vonatkozó feljegyzések. 6. — A főváros számvevősége élén 1919. március 26-tól a főváros népbiztossága által a főszámvevő helyébe kinevezett megbízott áll, a számviteli és pénztári szolgálat ellátásában a fővárosi népbiztosság, majd a központi elnökség szakközege, aki a főváros teljps számvevőségi szolgálatát vezeti és ellenőrzi az összes számadók pénz- és vagyonkezelését. A számvevőség ügy-