Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
sz. főV. házinyomdája" címen. Az 500-as tanács ápr. 15-i, máj. 2-i és aug. 1-i ülésének jegyzőkönyvei a Párttörténeti Intézet archívumában A II. 14/32 és A II. 14/14 jelzet alatt találhatók. A központi elnökség a fővárosi népbiztossághoz hasonlóan alközponti ügyosztályok irataiban adja ki rendeleteit. Az elnökség kisebb terjedelmű külön ügyviteli irattárának anyaga nem maradt fenn, a központi elnökség fontosabb rendeleteit azonban a főváros hivatalos lapja (A Budapesti Munkás- és Katonatanács Hivatalos Közlönye, a népbiztosság közlönyének folytatása) is tartalmazza. 1 A Tanácsköztársaság bukása után a főváros régi tanácsa (a polgármester és ügyosztályvezető tanácsnokok) augusztus 7-én tartotta meg első ülését, melyen kimondta, hogy a március 21. után alkalmazottak helyeikről azonnal eltávolítandók, akik pedig kommunista mozgalmakban részt vettek, vagy nagyobb hatáskörű állást töltöttek be a Tanácsköztársaság előtti alkal-, mázasuknál, azok ellen a fegyelmi eljárás a felfüggesztés kimondása mellett haladéktalanul megindítandó. A fegyelmi eljárás alá vont alkalmazottak ügyeinek megvizsgálására vizsgáló bizottság alakult. A fegyelmi eljárások iratai az ügyosztályok irattáraiban, valamint a tiszti ügyészség, a polgármester és a közigazgatási bizottság irattáraiban találhatók, a főváros szervei tanácsköztársaság alatti működésére és belső életére részletes forrásanyagot szolgáltatva. * 1. 1. — Az elnökségi tagok személyi ügyviteli irataiból Bogár Ignác elnökségi tag irathagyatéka maradt fenn a főváros levéltárának őrizetében. Bogár, akit mint a VIII. kerületi tanács tagját a központi 500-as tanácsba delegáltak, a központi intéző bizottság által a központi elnökségbe nyert beválasztást. Mint az elnökség tagja a központi IV. és IX. ügyosztály közvetlen irányítását látta el. Személyi jellegű irathagyatéka az elnökségi tagok széleskörű tevékenységét dokumentáló jelentős forrásanyag. A hagyaték vegyes hivatali iratok gyűjteménye tárgyi dossziékban. Az anyagból kiemelendők a különböző név- és címjegyzékek, melyek a főváros tanácsköztársaság alatti szervezetéhez nyújtanak értékes adalékokat, a főváros 1919. évi költségvetési előirányzatának vázlata 1919. február hóról (Bp. főv. házinyomda kiadásában), Budapest városépítési és építési programja c. tanulmány gépelt példánya, központi elnökségi stb. rendeletek Bogár Ignác felügyelete alá tartozó központi IV. katonai és IX. szociálpolitikai ügyosztály ügykörével kapcsolatos vegyes iktatatlan jelentések, levelek, fogalmazatok, feljegyzések. A hadügyi népbiztosság által elrendelt vidéki (Pest-, Tolna-, Győr,-Zala-megye) lótoborzási kimutatások, elszámolások, mely munkában Bogár Ignác is megbízatást nyert. 2. — A főváros központi igazgatási ügyosztályai 1919. március 21-ig a fővárosi tanácsnak mint a törvényhatóság végrehajtó közegének kebelében működtek. 1919. március 22-től a főváros nópbiztossága irányításával folytatják működésüket, az ügyosztályokat a népbiztosok által kinevezett megbízottak vezetik. Április 17-től a központi elnökség irányítja az ügyosztályokat és a 1 A központi igazgatásra vonatkozó irodalom : Kiss György: A budapesti várospolitika 1873—1944. Bp. 1958. Hajdú Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918—1919-ben Bp. 1958., valamint Ort János: Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején c, jelen kötetünkben megjelent cikkét.
