Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban
1. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályai. — 2. Az OKH szerepe a termelőszövetkezeteket illetően. — 3. Javaslat az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeinek bevonására ós kicserélésére. — 4. Feljegyzés a Tanácsköztársaság pénz- és hitelügyi szervezetéről. — 5. A Pénzintézeti Központ és az OKH feladatkörének elhatárolása. — 6. Azonnali teendők az OKH át-» szervezésére. — 7. Vidéki hitelszövetkezetek átszervezése. — 8. Tervezet a kosárfonóipar termelőszövetkezeti megszervezéséről. — 9. Javaslat az OKH 2400 hitelszövetkezetének felhasználásáról a Tanácsköztársaságban. — 10. Tervezet az OKH-nak a mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetek pénzügyi vezetésébe történő bekapcsolására. — 11. Az OKH feladatkörének ismertetése. — 12. Az OKH kisipari termelőszövetkezeteinek foglalkoztatására ajánlattétel a népjóléti intézmények ruha és lábbeli szükségletének ellátására. — 13. Önálló gazdák és kisiparosok hitelszükségletének egységes megszervezésére vonatkozó rendelettervezet. — 14. A Pénzügyi Népbiztosság rendelettervezete a részletfizetéses bútorakció ügyében. — 15. Az OKH helyére Országos Gazdasági Szövetkezet szervezésének a tervezete. — 16. Az. OKH átszervezésére vonatkozó javaslat. Sok visszatekintő adatot tartalmaznak az állagban elhelyezett fegyelmi ügyek iratai. Az 1919. augusztus 29-i igazgatósági ülés határozata indítja meg a fegyelmi vizsgálatok hosszú sorozatát a Tanácsköztársaság ideje alatt az intézet élén állott alkalmazottak, a bizalmi testület és munkástanács tagjai ellen. De az iratok szerint a fegyelmi vizsgálat elrendelésére elegendő ok volt az is, ha valaki „túlzottan kereste a politikai megbízottakkal az érintkezést", „osztályvezetője megkerülésével referált a megbízottaknak", ,,a Tanácsköztársaság sorozási rendeletét mereven hajtotta végre", „a bizalmi testületben a kommunista elemekkel szövetkezett", ,,a május elsejei felvonuláson, szereplése feltűnő volt", „valamelyik népbiztossal ismeretségben volt". Vizsgálat indult az egyik ellenőr ellen azért is, mert a budapesti református egyházi direktórium megszervezésében részt vett. Az intézet belső életéről adnak tájékoztatást a bizalmi és főbizalmi testület ülési jegyzőkönyvei. Az első 1919. április 5-ón, az utolsó június 11-én kelt. A bizalmi testületek nemcsak személyzeti ügyekkel foglalkoztak, hanem a munkástanács megalakulásáig annak funkcióját is végezték. C) Pénzintézetek 37. Osztrák-Magyar Bank Budapesti Föintézete A Tanácsköztársaság az intézetet a hatalomátvétel után azonnal köztulajdonba vette, a kormánybiztos, helyettes kormányzó és a magyar főtanács tagjainak működését felfüggesztette. A Tanácsköztársaság rendelkezésére a végleges likvidálásig a budapesti főintézet önálló magyar jegybank lett. A Forradalmi Kormányzótanács Lengyel Gyula népbiztost nevezte ki bankkormányzónak, aki a váltóleszámítolást, lombard és jelzálogkölcsönök folyósítását azonnal beszüntette, a hadikölcsönpénztár működését pedig felfüggesztette. Ügyviteli iratok 1919« — 1 csomó irat Figyelemre méltóak a vidéki fiókintézetek jelentései. A kecskeméti és sátoraljaújhelyi fiók március 26-án beszámol a szocializálás végrehajtásáról. A békéscsabai fiók július 1-én és augusztus 1-én jelent a Tanácsköztársaság
