Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság Történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban
A csoportok élén csoportfőnökök álltak, az osztályokat osztályvezetők irányították. Személyi vonatkozásban az első napokban csupán annyi történt, hogy a csoportfőnökök, illetve osztályvezetők mellé politikai megbízottakat állítottak. A Népbiztosság szervezete március 21—április 4. között (figyelembe véve már a március 26-i kisebb átszervezést is) a következőképpen alakult ki : 2 Hadműveleti Főcsoport A főcsoporton belül csoportok nem alakultak. Három osztály — az 5. (hadműveleti), 11. (vasútügyi) és 61. (távíró ügyek) — tartozott közvetlen alárendeltségébe. Ezeken kívül minden osztály, amelyik hadműveleti kérdésekkel is foglalkozott, szakközeget vezényelt a hadműveleti főcsoport kötelékébe. A főcsoport hadműveleti ügyekkel, hírszerzéssel, vasúti és távíró ügyekkel foglalkozott. Szervezési Főcsoport 1. Csapatszervezési csoport : Szervezési, műszaki személyi ügyek, műszaki szolgálat szervezetének kérdései, belső karhatalmi erők szervezése, mozgósítás, kiképzés, fegyelmi, elhelyezési ügyek, tisztképzés, a legénység és a tisztek személyi ügyei. 2. Anyagi ellátás csoportja : Ruházat, felszerelés, élelmezés, egészségügyi anyag, lóügyek, hadiszolgáltatás. 3. Műszaki és tüzéranyag csoport; Hadihajózás, légügyi, gépkocsiügyek, műszaki anyagok, fegyverzet, tüzérségi anyag, lőszer, vonatanyag. ' A. főcsoport 1. Közjogi csoport: Törvényelőkészítés, törvényhozással kapcsolatos politikai ügyek, közjogi kérdések, kiegészítés, külföldiek ügyei, szervezés, katonakötelezettség elleni vétségek elleni eljárások lefolytatása. 2. Katonai elvi csoport: Katonapolitikai ügyek. — 3. Bírói csoport: Igazságszolgáltatás és a bírói személyi ügyek. 4. Közlekedési csoport; Vasúti és hajózási ügyek. B. főcsoport 1. Elnöki csoport: Központi igazgatás, polgári személyi ügyek, hivatalos lap kiadása (Rendeleti Közlöny), könyvtárügyek, továbbá a dologi szükségletek, szerződések kötése, jóléti ügyek, elhelyezések, nyomdai ügyek, berendezések kérdései, sajtóügyek. — Alárendeltségében volt a fordító osztály is. 2. IV. csoport: Statisztika, a véderő vei kapcsolatos költségek, valamint a nyilvántartási ügyek. 3. V. csoport: Családfenntartói, önkéntesi kedvezmény ügyek, továbbá mezőgazdasági és altiszti ügyek. 4. VI. csoport: Iskolai, alapítványi és hadisególy ügyek. 5. VII. csoport: Beszállásolás, lóügyek. — Ide tartozott a hadiszolgáltatás miniszteri bizottságának osztálya is. C. főcsoport 1. VIII. csoport; Elvi ellátási ügyek, özvegyek és árvák ügyei és katonai jóléti ügyek. 2. X. csoport: Illetéki, nyugdíjfolyósítási, számellenőrzési, költségvetési, szakszámvevőségi ügyek. 3. XIII. csoport: Ellenséges és saját hadifoglyok ügyei. 2 A szervezési változásokat főcsoportok és csoportok viszonylatában ismertetjük. A csoportok ügykörét címszavakban adjuk, de az egyes csoportokhoz tartozó osztályokat szám szerint nem soroljuk fel. Lényegében azonban az egyes csoportok a címszavaknak megfelelően tagozódtak osztályokra.