Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
Zalaszombatfa : július 6., Ukk : július 13., Nemesgulács : április 6., június 29., Pacsa : március 25., július 6., Zalaszentgrót : április 5., július 21. A felsorolt jegyzőkönyvek néhány új vonással egészítik ki a parasztság magatartásáról eddig ismert képet. V. Nagyicapornaki Termelőszövetkezet iratai a nagykapornaki apátság fondjában. A jezsuiták birtokában volt nagykaparnaki apátság gazdasági iratainak „Kommunista ügyek" című csomója tartalmazza az apátság birtokaiból a Tanácsköztársaság idején szervezett termelőszövetkezetek gazdasági iratait. Javarészük a Földművesszövetkezetek Termelési és Élelmezési Központjával (Nagykanizsa) folytatott levelezés, de vannak benne vetéstervek, belső utasítások, beszolgáltatási iratok, termés jelentések ; nagy tervek készültek fürdő, villanyvilágítás létesítésére, a daráló malom őrlő malommá való átalakítására, továbbá adatok találhatók az iratok között a gazdatiszt tevékenységére, a munkavállalók elégedetlenségére, sztrájkterveikre stb. VI. 1. —Nagykanizsai Katolikus Gimnázium iratai. A fond elsősorban a tanfelügyelőségtől ós a nagykanizsai Direktóriumtól kapott rendelkezésekből áll. adatok találhatók benne továbbá a későbbi megtorlásokra vonatkozóan. 2. —Hírlapok gyűjteménye. Az eseménytörténetről és néha a szervezési kérdésekről is tájékoztatást nyújt az egykori napi sajtó, melynek több terméke megvan a levéltárban. A fent felsorolt iratokból eddig semmi sincs kiadva. Az alispáni iratok a Tanácsköztársaság történetére utólag adatokat közlő csomójának néhány adatát használta fel Hajdú Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918—1919-ben című könyvében (Budapest 1958). A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről 1959. évre tervezett kiadvány néhány jellemző iratot kíván közzétenni amellett, hogy a kiadványban megjelenő dolgozatok is levéltári iratokra épültek. Az egyes állami levéltárak ismertetéseinek elkészítésében levéltáranként a következő dolgozók vettek részt: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár: Ort János (Budapest főváros központi igazgatása, Fővárosi hivatalok és intézmények, Népbiztosságoknak alárendelt szervek iratai), Litván Györgyné (Kerületi igazgatások iratai), Nagy Lajos (Fővárosi alsó- ós középfokú iskolák iratai), Szekeres József (Fővárosi üzemek, államosított üzemek iratai), Bónis György (Igazságszolgáltatási szervek iratai), Mattioni József (Budapesti ipartestületek iratai) ; — Budapesti 2. sz. Állami Levéltár : Krizsán László; — Debreceni Állami Levéltár: Fehér András, Komoróczy György; — Egri Állami Levéltár: Soós Imre; — Esztergomi Állami Levéltár: Vitái József; — Győri Állami Levéltár : Kiss Mária (Győr megye és város), Kulcsár Imre (Mosón megye) ; — Gyulai Állami Levéltár : Bálint Ferenc; — Kaposvári Állami Levéltár : Kanyar József, Leidecker Jenő; — Kecskeméti Állami Levéltár : Balanyi Béla; — Miskolci Állami Levéltár : Benedekfalvi Gáspár, Krizsán László; — Nyíregyházai Állami Levéltár : Újlaki Zoltán; — Pécsi Állami Levéltár : Kopasz Gábor; — Soproni Állami Levéltár : Horváth Zoltán, Radó József; — Szegedi Állami Levéltár ; Öltvai Ferenc; — Szekszárdi Állami Levéltár : Hadnagy Albert; — Szentesi Állami Levéltár : Páhi Ferenc; — Székesfehérvári Állami Levéltár : Kállay István; — Szolnoki Állami Levéltár : Kardos Kálmán; — Szombathelyi Állami Levéltár ; Horváth Ferenc, Bezerédi Győző; — Zalaegerszegi Állami Levéltár : Degré Alajos. — A szövegek szerkesztését Komoróczy György és Szűcs László végezte. A bevezető tanulmány Szűcs László munkája. A szervezeti táblázatokat Komoróczy György áhította össze.
