Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
A Gaurat megalakulása folytán Vas megye négy járása 1919. május 20-tól kezdve két igazgatási hatáskörbe tartozott. Természetes, hogy ez az egészségtelen állapot kedvezőtlenül hatott a rendelkezések végrehajtására. A megyei Intézőbizottság a különböző ügyek irányítására bizottságokat szervezett. Ilyen bizottság volt pl. az Egyházi Vagyont Liguidáló Bizottság, amely működését április 15-én kezdte meg, s augusztus l-ig tevékenykedett. Sajtó- és Sportdirektórium címen külön bizottságot ismerünk, mely közvetlenül a közművelődési ügyosztály irányítása alatt állott. Külön előadói állást engedélyezett az Intézőbizottság április 18-án az ifjúmunkás ügyek intézésére. Hasonlóképpen, április hónapban szervezte meg a Gazdasági Hivatalt, mely a direktórium személyzete illetményeinek számfejtésével s a megyei és járási intézőbizottságok gondnoksági ügyeivel foglalkozott s részben közélelmezési ügyeket intézett. Fentieken kívül kezelésbe vette a megyei direktórium a Községi Közigazgatási Tanfolyam irányítását, s májusban elkészítette a tanfolyam újjászervezésének tervét azzal, hogy „a tananyag a szociális kor szellemének megfelelően átdolgoztatik s a falusi tanácsok mellé segéderőkként beosztandó szellemi munkaerők kiképzésüket ezen az új, szociális kurzuson fogják elnyerni." I. 1. —Vas vármegye Direktóriumának iratai. A Direktórium új megyei ügybeosztást dolgozott ki. Az ügybeosztás többször változott. Az ideiglenes ügybeosztás március 23-án, a második április 4-ón látott napvilágot. A március 23-i ideiglenes ügybeosztás a következő osztályokat ismerte : I. Politikai, II. Gazdasági, III. Közművelődési, IV. Katonai ügycsoport, V. Panasziroda. Az április 4-i ügybeosztás már 8 ügycsoportra tagolta a megyeigazgatás szervezetét : I. Politikai, II. Altalános közigazgatási, III. Gazdasági, IV. Közművelődési, V. Ipari, kereskedelmi, földművelési, VI. Katonai, VII. Közegészségügyi, VIII. Közlekedési ós műszaki ügycsoport. Ez az ügybeosztás később annyiban módosult, hogy április 10-én az V. ügycsoportba összevonták a kereskedelmi és közlekedési tárgykört, míg a-VIII. ügycsoport az ipari szocializálási ügyek osztálya lett. Ez a beosztás aug. 7-ig, az intéző bizottság lemondásáig állott fenn. Május 23-án a tanfelügyelőség beolvadt a direktórium IV. Közművelődési ügyosztályába. A Direktórium iratai több állagra tagolódnak. Ezek között : a) A Központi irattár foglalja magában a Direktórium legjelentősebb iratanyagát : az ügycsoportok közül mindegyiknek elvi vonatkozású intézkedéseit. Az iratok egy része jelenleg a Párttörténeti Intézetben van elhelyezve. A Központi irattárban találjuk meg a politikai ügycsoport iratait. Ezek között a megyével szomszédos osztrák ós horvát kommunista és szocialista pártokkal való kapcsolatra, főleg a gráci munkásmozgalommal való érintkezésre találhatók adatok, továbbá községi és üzemi tanácsok munkájáról szóló jegyzőkönyvek és jelentések, valamint a Zala, Vas, Sopron megyék közös gyűléseiről szóló jelentések találhatók. Jegyzőkönyvek és intézkedések találhatók a megye területén szervezkedő ellenforradalomra is. Jelentőséggel bírnak az egyház és állam közötti és általában a vallási kérdéseket érintő ügyiratok s végül a pártkongresszusi indítványok, üzemi javaslatok, pártóleti jelentések. A gazdasági ügyosztály központi irattárban levő iratai főleg a közélelmezési helyzet megjavításával kapcsolatosak. Külön érdekessógűek az Oladi Termelőszövetkezetre vonatkozó iratok s a pénzforgalom megjavítását célzó intézkedések. Szövetkezeti ügy általában kevés található az iratok között, minthogy azt közvetlenül a Vas megyei Termelőszövetkezeti Központ irányította, s annak iratai nem kerültek levéltári őrizetbe. A közművelődési ügyosztály iratai május 23-tól találhatók a központi irattárban. Iratanyaga érdekes és gazdag anyagot nyújt arról a kulturális
