Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban

bélyegzőkön cserélték ki a feliratot, ezt sem mindenütt következetesen. Ez az összevonás, mivel a gyakorlatban kivihetetlennek bizonyult, teljesen formális maradt mindvégig. Annál életképesebbnek bizonyult a N. T. 45. sz. rendeletével létrehozott ,,Kerületi Népgazdasági Tanácsok" rendszere. ,,2. §. A Kerületi Népgazdasági Tanács mint a Népgazdasági Tanács szerve a kerület összes gazdasági ügyeit intézi, ellenőrzi mindazon gazdasági végrehajtó szervek intézkedéseit, amelyek a Népgazdasági Tanács vagy annak főosztályai részéről a kerületben felállíttattak. A Kerületi Népgazdasági Tanács egyben azon véleményezőtestület, mely akár kerületi, akár országos érdekű gazdasági ügyekben a Népgazdasági Tanács előtt a maga javaslatait felterjeszti. A Kerületi Népgazdasági Tanácsnak feladatai közé tartozik a munkafegyelem biztosítása a gazdasági élet minden ágában. 3. §. A Kerületi Népgazdasági Tanács a Népgazdasági Tanács által esetenként kijelölt szakszervezetek helyi csoportjainak, a megyei munkástanácsoknak, a kerület városai munkás-, katona- és földmívestanácsainak, a termelőszövetkezeteknek és kerületi ipari tanácsoknak kiküldötteiből ós a kerületi gazdasági biztosból áll, havonkint legalább kétszer ülésezik. 4. §. A Kerületi Népgazdasági Tanács hatáskörébe tartozik a megállapított területen;. a) a szocializált, valamint a magántulajdonban levő mezőgazdasági üzemek termelésének irányítása és ezen üzemeknek anyaggal való ellátása ; b) a szocializált, valamint a magántulajdonban levő ipari üzemek termelésének irányítása és ezeknek anyaggal való ellátása ; c) a kerületben termelt anyagok összegyűjtése és a közszükségleti cikkek elosztása, továbbá az ehhez szükségelt raktározási, forgalmi eszközök (közúti és teherautóforgalom) felhasználásának irányítása ; d) a pénzügyi szervek irányítása és ellenőrzése."

12 Sajnos a Tanácsköztársaság fennállásának rövid ideje kevés volt a Kerületi Népgazdasági Tanácsok rendszerének teljes kiépítéséhez. A szocialista gazdasági fejlődés azóta eltelt négy évtizedének, különösen a Szovjetunió utóbbi éveinek tapasztalatai azt igazolják, hogy a Tanácsköztársaság 1919-ben jó úton szándékozott elindulni a Kerületi Népgazdasági Tanácsok létrehozásával a szocialista gazdasági rendszer mechanizmusának kialakításában. Az ideiglenes alkotmány rendelkezése értelmében a Forradalmi Kormányzótanács 1919. jún. 14-re összehívta a Tanácsok Országos Gyűlését. Napirendjén a következő kérdések szerepeltek : 1. a katonai helyzet; 2. a külügyi helyzet; 3. a szocializálás és a termelés fokozása ; 4. a közélelmezési 5. az ellenforradalmi szervezkedések elleni harc ; 6. a Tanácsköztársaság Alkotmánya. Az Alkotmánytervezet vitája két napig tartott, és a vita eredményeként elfogadásra került hazánk történetének legelső, részletesen kidolgozott alkotmánya.