Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
mot választott. Ez a Direktórium március 31-én átvette a polgármesteri hivatal vezetését, elmozdította a megbízhatatlan tisztviselőket. Április 7-én a választások után 28 tagú tanács alakult, ennek összetétele a következő volt: 18 földmunkás, 3 ipari munkás, 2 értelmiségi, 4 nő és 1 karhatalmi. Április 23-án megalakították az építési bizottságot. Április 30-án a román megszállás hírére visszaállították a régi rendszert, májusban pedig bekövetkezett a megszállás. Az iratok a fent elmondottakon kívül általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. 3. —Túrheve város Rendőrkapitányi Hivatalának iratai között sajátosan tanácsköztársasági vonatkozás csak elvétve található. 4. —Jász-Nagykun-Szolnokvármegyeiközségek Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratai a községi elöljáróságok regisztratúrájában. Kunhegyes község Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratai a községi iktatókönyvben az 1307—1775 számok között helyezkednek el. Több irat helyén őr jegy fekszik az alábbi szöveggel: „Munkástanács elemenekülése folytán megsemmisült. 1919. május 17. Fekete jegyző" A munkástanács április 29-ig működött. Az iratok általános közigazgatási, közellátási és közegészségügyi ügyekkel kapcsolatosak. Tiszabő község Munkás-, Paraszt- ós Katonatanácsának iratai hiányosak. A munkástanács 21 tagból állt. Az iratok általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. Tiszapüspöki község Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratanyaga a Párttörténeti Intézetben történt átrendezés folytán tárgyi csoportokban vannak elhelyezve. Főleg közigazgatási iratok; a Vörös Hadseregre, a közellátásra, a szociális és kulturális ügyekre, a szocializált gazdaságokra vonatkozó adatok találhatók az iratanyagban. Jászalsószentgyörgy község Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának működéséből a tanácsülési jegyzőkönyvek maradtak fenn, amelyek az 1915— 1921. évi jegyzőkönyvek kötetébe vannak bekötve. A tanács április 21—július 13 között összesen 8 ülést tartott. Mint az iratokból kitűnik, a tanács április 21-én művelődési bizottságot választott. Az egyházi vagyon köztulajdonba vétele céljából július 5-én 2 tagú, a vöröskatonák hozzátartozóinak ellátására július 6-án 3 tagú bizottságot küldött ki. Jászapáti község Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratai 3 db kivételével elpusztultak. A tanács ügyforgalmának gazdagságára jellemző, hogy az iktatószám március 21-én 1945, július 31-ón pedig már 3727 volt. A 13 tagú tanácsot április 7-ón választották meg. Ez a maga kebeléből 5 tagú intézőbizottságot ós munkaügyi bizottságot választott. A megmaradt iratok ezekkel az eseményekkel kapcsolatosak. Jászkisér község Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratai tárgyi csoportosításban vannak elhelyzeve. A tanács március 25-ről 26-ra virradó éjjel alakult meg, azonnal elbocsátotta a régi közigazgatási személyzetet. A választások alkalmával, április 7-én a tanácstagok egy részét újraválasztották. A fennmaradt iratok ezekkel az eseményekkel, valamint általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. Jászjáköhalma község Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratai hiányosan maradtak fenn. A tanács 29 tagból állt. A volt főjegyzőt a május 2-i jákóhalmi ellenforradalmi szervezkedésért május 8-án Szolnokon kivégezték. Április 15-én a tanácsokat újraválasztották, s egyben az ideiglenes alkotmánynak megfelelően Intézőbizottságot választottak. Április 21-én megválasztották
