Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

II. 1. — Székesfehérvár városi és Fejér vármegyei Forradalmi Tanács városi Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. A polgár­mesteri hivatal a proletárdiktatúra idején folytatólagosan tovább intézte az ügyeket. Élén a polgármester állott, aki a Direktóriumtól kapott utasításokat. A polgármesteri hivatal megkapta a népbiztosságok rendeleteit; a Forradalmi Törvényszék megküldte hozzá ítéleteinek másolatát, a Vörös Őrség, a nyomo­zásai során felvett jegyzőkönyveket. Az áprilisban megválasztott intézőbizott­ság jegyzőkönyveit szintén megküldte a hivatalnak. A polgármesteri hivatal tartotta nyilván a munkanélkülieket, foglalkozott állampolgársági, honosítási, anyakönyvi, névváltoztatási ügyekkel ; építési engedélyeket, jelzálogtörlési végzéseket adott ki. Katonai természetű iratanyagában rokkantak, háborús hősi halottak, vöröskatonák, segélyezések ügyei találhatók. Az 1919. szeptem­ber—október folyamán keletkezett iratok között a felelősségrevonások során tisztviselők magatartására vonatkozó feljegyzéseket is találunk. 2. — Székesfehérvár város polgármesterének elnöki iratai. A polgármester által saját hatáskörében intézett, jórészt személyzeti, hivatalszervezeti vonat-, kozású iratokat tartalmaz a fond: házassági diszpenzációkat és reverzálisokat; létszámügyeket ós ideiglenes alkalmazottak ügyeit, igazoló jelentéseket stb. 3. — Fejér vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak jegyzőkönyvei a községi képviselőtestületi jegyzökönyvek köteteiben. A levéltárban a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1918. október—1919. december között keletkezett sorozata 26 kötetet tartalmaz, a községek ABC rendjében kezelve. Ezekben a következő községekből vannak tanácsköztársasági be­jegyzések : Csákberény, Enying, Etyek, Kajászószentpéter, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Polgárdi, Sárbogárd, Szabadbattyán, Sőréd, Tordas. A jegyzőkönyvekben adatok találhatók községi legelőügyre, kastély­rekvirálásra, tejszövetkezet létesítésére, munkásházak építésére, községi Nép­tanács alakuló ülésére, tanácselnök választásra, népőrség felállítására, járási politikai megbízottak hivatalba lépésére, a direktóriumok megválasztására, községi közmunka ügyekre, német nemzetiségi autonómiára, ezen kívül az ellenforradalom hatalomra jutására. V. 1. — Székesfehérvári és Fejér megyei Építőipari Termelőszövetkezet iratai. Az iratok igen hiányosan maradtak meg. A szövetkezet helyi kisiparosok szocializált szövetkezete volt. Az iratanyag nagy része számlákból, nyilván­tartásokból, teljesítménykimutatásokból, heti munkalapokbór, leltárakból tevődik össze. Mégis bizonyos fokig képet alkothatunk az iratok alapján a Termelőszövetkezet pénzgazdálkodásáról. Az iratok között az 1919 augusz­tusában, már az ellenforradalom alatt működött felszámoló bizottságra vonat­kozólag is van anyag. 2. — Enyingi belmajori termelőszövetkezet iratai a Csekonics birtok iratai között. Az iratok időrend szerint vannak rendezve. Az iratanyag megrendelé­seket, aratási szerződéseket, levelezést, jegyzőkönyveket, kimutatásokat, felszámolási jegyzőkönyveket és leltárakat tartalmaz az 1919—20. évekből. VII. Fejérmegye közigazgatási stb. szerveinek a Tanácsköztársaság előzményeire vonatkozó és a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. A Tanácsköztársaság előtörténetére vonatkozó iratok közül a községi képviselőtestületek jegyző­könyvei, az alispáni bizalmas iratok, a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, a városi néptanács jegyzőkönyve, a Nemzeti Tanács Fejér megyei bizottsága-

Next

/
Oldalképek
Tartalom