Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
VII. Tolna vármegye közigazgatási szerveinek a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. A Levéltár iratanyaga a Tanácsköztársaság előzményeire, következményeire vonatkozólag, az ismertetett anyagon kívül az alispáni és főispáni iratok között elszórtan, szintén tartalmaz adatokat. Publikáció ez ideig nem jelent meg a Levéltár tanácsköztársasági vonatkozású iratai alapján. P) SZENTESI ÁLLAMI LEVÉLTÁB (A Levéltár gyűjtőköre Csongrád megye területének csak egy részére terjed ki) II. 1. Szentes város Direktóriumának (április 7-től: a Munkás-, Katona- és Földmívestanács Intézőbizottságának) iratai. — Március 27—április 29. — 1 csomó irat. 2. Szentes város Direktóriumának iratai a polgármesteri regisztratúrában. •—• Március—április. — 1 csomó irat. 3. Hódmezővásárhely város Direktóriumának (április 7-től: a Munkás-, Katonaés Földmívestanács Intézőbizottságának) iratai. — Március 21—május 8., majd július 20—21. — 1 csomó irat. 4. Hódmezővásárhely város Direktóriumának iratai a polgármesteri regisztratúrá4 ban. — Március—április. — 1 csomó irat. 5. Csongrád község (április 4-től: város) Direktóriumának (Csongrádi hármastanács direktóriumának) iratai a községi elöljáróság regisztratúrájában. — Március—augusztus. — 8 csomó irat -f- 2 kötet segédkönyv (iktató, mutató). *6. Csongrád vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a körjegyzőségek, illetve a községi elöljáróságok regisztratúráiban. — Március—április. VII. * Csongrád vármegye közigazgatási szerveinek és oktatási intézeteinek a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. Csongrád vármegyében már a polgári demokratikus forradalom idején, 1919. februárban szervezett nóptanácsok is tulajdonképpen a munkások, katonák és parasztok hatalmi szervei voltak. Ennek megfelelően, március 21-én többnyire nem alakultak új tanácsok, hanem ezek a néptanácsok választották meg a nép hatalmát gyakorló direktóriumokat. Csongrád vármegyében a proletárhatalom fennállásának időtartama nagyon eltérő volt. A megye tiszántúli része, más tiszántúli területekkel együtt, már igen korán, április folyamán, román megszállás alá került. Július 20—21-én a Vörös Hadsereg sikeres ellentámadása folytán, egy időre ugyan újjáéledtek a megye tiszántúli részén (Szentes, Hódmezővásárhely stb.) a megszálló csapatok által felszámolt népi szervek, ez az újjáéledés azonban csak néhány napig tartott. A megye tiszáninneni részeinek megszállása, a Tanácsköztársaság bukásával egyidejűleg, augusztus 1-én következett be. II. 1. — Szentes város Direktóriumának (április 7-től a Munkás-, Katona- és Paraszttanács Intézőbizottságának) iratai. A Szentesi Direktórium tagjait március 23-án még úgynevezett néptanács választotta meg. A Munkás-, Katona- és Paraszttanács megválasztása április 7-én történt meg. A tanács ugyanekkor 9 tagú Intézőbizottságot választott a maga kebeléből. Az Intézőbizottság az ügyek további ellátásával, elnökségként a régi direktóriumi tagokat bízta meg. Az államigazgatás helyi szerveinek átalakítása április 29-én történt meg, amikor az Intézőbizottság az alábbi bizottságokat választotta meg : I. Panaszfelvóteli bizottság, II. Közélelmezési, III. Utalványozási, IV. Termésbiztosítási, V. Rendészeti, VI. Lakásügyi bizottság. Ennek az átszervezésnek már nem volt gyakorlati jelentősége, mert a következő napon a román csapatok elérték a várost. ,
