Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
érdekében kutatóbizottságokat alakított. Intézkedett a vallás szabad gyakorlása tárgyában, irányította az egyházakkal kapcsolatos mindennemű kérdés rendezését, ellenőrizte a pénzintézeteket, figyelemmel kísérte a politikai biztosok működését, felügyelt a közrendre. A 277. közigazgatási ügyosztály megállapította a tanácsok ügyrendjét, ellenőrizte azok megvalósítását. Fő feladata a belügyi népbiztosság rendeleteinek végrehajtása volt. Mindezeken kívül a régi alispáni feladatkört látta el. A IV. szocializálási ügyosztály elsősorban az ipari üzemek, telepek, vállalatok, intézmények és a jelentősebb üzletek szocializálásának irányítását látta el, ezen kívül foglalkozott még az ipari ós kereskedelmi ügyek irányításával is. Ügyköre ellátása során közreműködött a szocializált üzemek munkástanácsainak megválasztásánál, termelési biztosokat nevezett ki, új iparágakat honosított meg, leltározta a szocializált vállalatok anyagkezelését stb. Az V. közellátási ügyosztály talán legsúlyosabb feladatát az ország közellátása képezte. Nagyjelentőségű volt ebből a szempontból az élelmiszergyűjtés és proletár csereakció megszervezése. A tanácskormány által elrendelt „élelmezési diktatúra''' 1. ós 2. sz. parancsa értelmében Tolna megyében is elrendelték a cséplés ellenőrzését és felállították a gabonaátvóteli bizottságokat. Mindezen kívül ügyelnie kellett a malmok üzemeltetésére, az összegyűlt vámgabonáknak az őrzőhelyekre való fuvaroztatására, az árdrágítás megakadályozására, a szőlősgazdák mész- és rézgálic szükségletének biztosítására stb., ós felállították a gabonaátvételi bizottságokat. A VI. őstermelési ügyosztály fő feladatát a földmívelésügyi népbiztosság rendeleteinek végrehajtása s általában a mezőgazdasági ügyek intézése képezte. A VII. pénzügyi osztály döntő feladatát a pénzintézetek szocializálása, a pénzügyi direktórium feletti felügyelet, az összes tanácsok pénzügyeinek intézése, főleg pedig a volt vármegyei számvevőség ügykörének ellátása képezte. Iratai csak^az egyes ügyosztályok pénzügyi vonatkozású ügyiratai között maradtak fenn. A VIII. katonai ügyosztály fő feladatkörét a hadügyi népbiztosság rendeleteinek végrehajtása s általában a katonai természetű ügyek elintézése képezte. Ezeken kívül ügykörébe tartozott a vasúti, hajózási és közúti közlekedés biztosítása, meghatározott célú katonai különítmények szervezése, hadműveleti célokra szállítóeszközök biztosítása, a polgári kormányzati szervek támogatása a közrend fenntartásában, fegyverek beszolgáltatása és fegyverviselési engedélyek véleményezése, a piaci rend és árak ellenőrzése, a demarkációs vonal biztosításában való részvétel, majd később annak teljes védelme, valamint az ellenforradalmi mozgalmak és a közbiztonsági zavarok azonnali felszámolása. A IX. munkaügyi és népjóléti ügyosztály irányította egyebek között a megyei árvaszéki ügyeket, felfektette a lakáskatasztert, ellátta a volt tisztifőorvos teljes munkakörét; felügyelt az egészségügyi szervezetekre. Sajátosan az ügyosztályhoz tartozott a nőmozgalom támogatása. Megszervezte a proletárgyermekek üdültetési akcióját, gondoskodott az orvosi műszerek elosztásáról, döntött a kórházi ápolási költségek tárgyában stb. A X. igazságügyi és közoktatásügyi ügyosztálynak alig maradt fenn ügy^ irata. Ennek a jelenségnek egyedüli magyarázata csak az lehet, hogy 'az igazságügyi vonatkozású rendeletek és intézkedések politikai vonatkozásuk
