Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
a régi rendőrkapitányt, s helyébe a maga emberét állította. A városi ügyosztályok mellé megbízottakat küldött ki. Eljárt a lakosság részéről hozzá benyújtott nagyszámú kérelem, javaslat ügyében. így foglalkozott lakásügyekkel, a menekültek ügyeivel, munkások és munkaadók közötti nézeteltérésekkel, a kiskereskedők áruellátásával, ármaximálással, általában a közellátási kérdésekkel, szövetkezetek szervezésével stb. Ezeknek a feladatoknak az ellátása során kapcsolatban állt a Nemzeti Tanáccsal, a katonatanáccsal, a polgármesterrel és a főispán-kormánybiztossal. 6. — Makó város Munkástanácsának (április 9-től Intézőbizottságának) iratai a polgármesteri regisztratúrában. A Tanács iratanyaga teljes egészében megmaradt. A Munkástanács már jóval a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt átvette a polgármesteri hivatal apparátusát. Az április 9-i választás után a város vezetését Intézőbizottság vette áti amely a Munkástanácsnak volt felelős. Az Intézőbizottság iratanyagában a lakosság ellátására, a karhatalom fenntartására, a földbirtokrendező bizottr ság munkálatainak támogatására, aratás előkészítésére vonatkozólag találhatók adatok. Ugyanitt megtalálható a makói Forradalmi Törvényszék néhány ítélete. A városi Munkástanács a megyei igazgatásra is kiterjesztette befolyását, ezért április l-ig a fondban az egész megyét illető ügyekre nézve találhatók adatok. így a járási tanács működése során keletkezett egyes iratok pl. a járási tanácsok tagnévsora, melyet az Intézőbizottsággal közöltek, vagy a választások ügyében kiadott kormányzótanácsi rendeletek. 7. — Csanád vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban. Különösen értékes Apátfalva község fennmaradt iratanyaga. Ezek az iratok az egész megye történetére értékes forrásanyagot nyújtanak. Mint az iratokból kitűnik, a megyei kormányzótanácsi biztos április 7-én hagyta jóvá a községi tanács tagnévsorát; április 21-én a hadügyi népbiztos hadszíntérré nyilvánította Csanád megye területét, s gondoskodott kiürítéséről; ugyanakkor a megyei katonai parancsnok lezárta a Maros hídon a közlekedést. Magyarbánhegyes község iratai teljes egészükben fennmaradtak, s közöttük mint legjelentősebb iratok, megtalálhatók a helyi Munkástanács március 25—29 között tartott üléseinek a jegyzőkönyvei. E jegyzőkönyvek a bank és a szövetkezet pénzkészletének tárolásáról, a nagybirtokosok uradalmaiban végrehajtott leltározásról nyújtanak felvilágosítást. Magyarcsanád község egészében megmaradt iratai között a Munkástanács március 22-i jegyzőkönyve is megtalálható. A volt községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek kötetébe van beillesztve a községi tanács április 8., 12. és 17-i ülésének jegyzőkönyve. Ezeken az üléseken állások betöltésével, lakásügyekkel és élelmiszerkiviteli kérdésekkel foglalkoztak más kérdések mellett. Az ügyviteli iratok között a 26. gyalogezred parancsnokságnak a megyei kormánybiztos útján, április 26-án telefonon leadott intézkedése érdemel figyelmet, melyben közölte, hogy az Orosháza—Püspökladány vonalat a tőlük északra harcoló hadosztály feladta, s az ezred alakulatai Kunszentmártontól északra gyülekeznek. Pitvaros község iratai közül a képviselőtestületi jegyzőkönyvek maradtak fenn, ezekbe március 25—április 3. között bevezették a direktóriumi tagok aláírásával ellátott községi bizonyítványokat. Reformátuskovácsháza község korabeli iratait erősen átselejtezték, s csupán a kormányzótanácsi biztos által, a megyei hivatalos lap mellékleteként nyomtatásban közölt rendeletek vannak meg.
