Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

13.—A tanácsköztársasági vonatkozású, Sopron városi és vármegyei vegyes iratok gyűjteménye különböző jegyzőkönyveket s iktatás nélkül fennmaradt iratokat foglal magában. Ezek sorában a vasutas sztrájkról, idegen állampolgárok nyilvántartásáról, nyomtatványok és különböző űrlapok kiadásáról találunk adatokat. II. 1. — Sopron városi Munkás-, Katona- és Földmívestanács Intézőbizottságának iratanyaga jegyzőkönyvek gyűjteményéből ós iktatott ügyiratokból áll. Az iratok töredékesen maradtak fenn. A választások után külön alakult meg a városi ós külön a megyei tanács Intézőbizottsága. Ennek ellenére május 22-ig ülóseiket együttesen tartották. A jegyzőkönyvek gyűjteménye teljesnek mondható. A városi Intézőbizottsághoz intézett minden irat először az elnökséghez (Direktóriumhoz) került. Az elnökség ezeket csak akkor terjesztette az Intézőbizottság elé, ha saját hatáskörében nem intézte el. Az Intézőbizottság egyébként a népbiztosságok fellebbezési fóruma is volt. Ugyancsak felsőbb fokon határozott a Bizottság három tagból álló különbizottsága is. A fennmaradt iratok főleg ilyen ügyekkel kapcsolatosak. 2. —• Sopron városi Munkás-, Katona- és Földmívestanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában osztály-alap számos rendszerben vannak elhelyezve. A városi tanács helyébe lépett Intézőbizottság, illetve a Direktórium működésére vonatkozólag tartalmaznak adatokat. 3. — Sopron vármegyei községek Paraszt- és Munkás- (Földmíves-, illetve Nép-) tanácsainak jegyzőkönyvei a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben. A helyi hatalom szerve a megye területén, paraszttanács, néptanács, munkástanács, paraszt- és munkástanács, földművestanács elnevezéseket viselték. A tanácsok jegyzőkönyvei a következő községek képviselőtestületének köteteiben, a megjelölt időpontból maradtak fenn : Acsalag július 12—31., Agyagos július 27., Ágfalva április 1—augusztus 11., Babot április 6—július 17., Balf április 15—július 17., Barbacs július 17., Bágyog július 10—20. Bodonhely július 11—25. Bogyoszló április 5—június 9., Bük április 7—július 12., Cirák április 4—június 26., Csorna április 12—június 6., Egyed április 7—augusztus 3., Fertőendréd július 27., Fertőszentmiklós április 19—augusztus 6., Harka április 17., Hegykő április 14—május 25., Himod július 9—augusztus 1., Iván július 6., Maglóca július 17., Magyarkeresztúr április 13—július 13., Muzsaj május 29—augusztus 1., Nagylozs június 30—július 6., Pásztori május 17., Petőháza április 18—július 21., Pusztacsalád július 17., Rábapordány május 29—július 12., Rábasebes május 8—július 24. Rábaszentandrás május 8—július 18. Rábaszovát április 6—június 20., Rábatamási április 13—július 6., Répceszemere július 24., Sobor április 6—-június 14. Sopronbánfalva április 14—augusztus 6., Szany április 14—augusztus 6., Süttör április 13—július 6., Szárföld április 9—július 15., Szil április 10—július 21., Szilsárkány március 29—május 30., Vág május 9—július 20. Veszkény július 5. III. Sopron Városi Vörös Őrség Zászlóalj parancsnokság iratai a városi rendőrkapitányság regisztratúrájában. A parancsnokság 1919. április első felében alakult meg. Á Vörös őrség állománya egyrészt polgári személyekből, másrészt a volt városi rendőrség, népőrség, pénzügyőrség és csendőrség tagjaiból került ki. A Sopron vármegyei likvidáló Vörös Őr Parancsnokság 1919. június