Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
Sopron város és vármegye intézőbizottságai üléseiket május 22-ig együttesen tartották, s bár ekkor a két intéző bizottságot szétválasztották, a későbbiek során is gyakran együttesen üléseztek. I. 1. — Sopron város és vármegye Munkás-, Katona- és Földmívestanácsának jegyzőkönyvei. Mindkét terület tanácsa . külön-külön alakult meg április 10-én. Üléseiket rendszerint együttesen tartották. A jegyzőkönyvek a városi és megyei élet csaknem minden vonatkozását érintik. 2. — Sopron város és vármegye Direktóriumának (Sopron város és vármegye forradalmi diktatúrájának) iratai. Sopron város és vármegye ( területén az operatív munkát a politikai megbízott, a direktóriumi tagok és az alájuk rendelt egyes népbiztosságok végezték. Az egyes direktóriumi tagok feladatköre ós egyben a Direktórium ügyköre a következő módon alakult : Az I. ügycsoport fogta össze Kellner Sándor népbiztos vezetése alatt a városi biztos, megyei biztos, közélelmezési biztos tanügyi biztos, népjóléti biztos, egészségügyi biztos, katonai biztos ügykörét. A II. csoportba tartozott Berczeller Adolf direktóriumi tag irányítása alatt a pénzügyi, pénzügyigazgatási, iparügyi, szocializálási, kereskedelmi, megyei földbirtok szocializálási, szónbánya biztosi és a segédhivatali ügyek köre. A III. csoportba Horváth Ödön direktóriumi tag felügyelete alatt az igazságügyi, a propaganda, a lakásügyi, sajtóügyi biztos jogköre tartozott. A IV. csoporthoz osztották be Bummer Károly direktóriumi tag vezetése alá az építészeti, és a járműügyeket, a papi vagyon, a postaügyi, a vasúti biztos ügyeit. A Direktórium iratanyagának csoportosítása ós tematikája is ennek felel meg. 3. —Sopron város és vármegye Népjóléti Biztosságának iratai. Az iratok iktatása sorszámos, de levéltári elhelyezésük az iktatószámtól független levéltári sorszám alatt történt. A Népjóléti Biztosság március 27-én kezdte meg működését. A Biztosságon belül külön előadói, illetve vezetői voltak a német, a magyar, a szegénygondozási, a segélyezési, a számfejtési és könyvviteli ügyeknek. A népjóléti intézményeket is külön előadó irányította. A Biztosság feladata volt — mint az iratokból kitűnik — a város és megye területén élő összes hadirokkantak, árvák ós egyéb ellátásra szorulók nyilvántartása és rendszeres segélyben való részesítése, a népjóléti alap terhére. A segélykiutaláson kívül a Biztosság a balfi, savanyúkuti fürdőben vagy a darufalvi kastélyban való üdültetésükről is gondoskodott. Saját kezelésben hasznosította a népjóléti intézményeket, pl. gőzfürdőt, uszodát stb.rt. A Népjóléti Biztosság keretében működött a Budapesti Alkoholellenes Tanács soproni szerve is ; anyagi ellátás szempontjából ugyancsak egyik alosztályát képezte a soproni testnevelési ügyek direktóriuma. 4. —A Soproni városi és megyei papi vagyon politikai biztosi hivatal működése — mint az iratokból kitűnik — Sopronban az egyházi vagyon likvidálására terjedt ki, a megye területén pedig a felszámolási munkálatok irányítására. Feladata volt továbbá az egyházi javak nyilvántartása s az értékforgalmi kimutatások vezetése. Az iratokat az iktatószámok sorrendjében helyezték el, kivéve a pénz- és órtékkezelósi letéti iratokat, valamint S telekkönyvi leltárakat és kivonatokat. 5. — Sopron város és vármegye vadászati biztosságának iratai részben az iktatószámok rendjében, részben pedig tárgyi csoportokban vannak elhelyezve. Az egyes vadászterületekkel kapcsolatos iratokat járásonként gyűjtötték.
