Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

nyes nagyközségek voltak, később pedig Komló is nagyközség lett. Irataikat a levéltár önálló fondként kezeli. III. Sásd kerület Mezőgazdasági Műszaki Hivatalának iratai. A fond az alispáni iratok közül került elő. Az alispáni iratok közé a Tanácsköztársaság megszűnte után létesített Leszámoltató Bizottság működése idején került, amely bizottságnak az alispán volt az elnöke. Szászváron, 1919. március 26-án a XVII. néptörvény végrehajtása céljából kéttagú birtokrendező bizottság kezdte meg működését. A bizottság mérnök tagja a pápai Földmérési Felügyelőség létszámába tartozott, a földmérési, birtokrendezési feladatokat kellett végeznie. Legfelsőbb állami hatósága Budapesten a földosztás ós birtokrendezés állami ellenőrzésének központi hivatala volt. A sásdi műszaki főmegbízottat a Földmívelésügyi Népbiztosság Baranya megyei (kerületi) főmegbízottá, majd a kerületi Műszaki Hivatal vezetőjévé nevezte ki. A megalakult hivatal személyzete 5 főből állott. Feladatát képezte, mint az iratokból kitűnik, a földmérési, birtokrendezési, középítkezési munkálatok irányítása, a hidak karbantartása stb. Minthogy a Baranya megyei termelőszövetkezeteket a Somogy megyei központ irányította, a műszaki hivatal feladatát képezte a baranyai termelőszövetkezeti érdekek megvédése is. IV. A Sásdi Járásbíróság irataiból nem tűnik ki, hogy a járásbíróság működésében valami lényeges változás történt volna a Tanácsköztársaság ideje alatt. Még az iktató bélyegző is ugyanaz maradt, csupán a ,,Kir." szót távolították el róla. Az iratok kivétel nélkül polgári, közelebbről hagyatéki ügyekkel kapcsolatosak. VII. Baranya vármegye, Pécs és Baja város szerb megszállás alatt működött közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveinek tanácsköztársasági vonatkozású és a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. A megszállott résznek a demarkációs vonalon keresztül Volt bizonyos kapcsolata a Tanácsköztársasággal, és a proletárdiktatúra hatása a megszállt területek magyar és szerb hatóságainak, testületeinek iratanyagában is tükröződik. Jelentősebb fondok ebből a szempontból megyei vonatkozásban a következők : szerb impériumi iratok ; főispáni általános iratok ; közigazgatási bizottsági iratok ; főispáni bizalmas iratok. Pécs városra vonatkozólag: szerb megszállás alatti közigazgatási iratok ; polgármesteri elnöki iratok ; közigazgatási bizottsági iratok ; pécsi sajtó anyaga. Baja városra vonatkozólag : szerb megszállás alatti tanácsi ügyiratok ; polgármesteri elnöki ügyiratok ; közigazgatási bizottsági iratok ; kapitányi iratok. Igazságügyi szervek: ítélőtáblai iratok; törvényszéki iratok ; mohácsi, pécsi, szentlőrinci járásbíróságok iratai. A megszállás alatti politikai, közigazgatási, társadalmi, gazdasági életre vonatkozólag a szerb megszállási iratanyagnak a Tanácsköztársaság utáni időből származó része is tartalmaz adatokat. Ha az 1920—1921. évi dél-baranyai szocialista szervezkedést többékevésbé a Magyar Tanácsköztársaság helyi jellegű folytatásának tekintjük, ide sorolhatjuk az 1919. augusztus 1—1921. augusztus 20. között képződött szerb megszállási iratanyagot is.