Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
vonatkozólag. A bükkaranyösi, disznóshorváti, balájti községi anyagban házhelyjuttatási ; a kondói, szirmabesnyői, balajti, jákfalvai iratok között pedig legelőkihasítási kérelmek találhatók. A borsodnádasdi körjegyzőség, valamint Bükkaranyos és Csermely község iratai között gyapjúkészletek kimutatása található ; Ziliz, Dövóny, Felsőzsolca iratanyagában pedig a szocializált gazdaságok felszereléséről maradtak fenn adatok (leltárak). Szirma község Munkástanácsának kárbecslési jegyzőkönyve a cseh tüzérség által május 20-án okozott károkat foglalja írásba. Kurittyán község iratai között a cseh megszállásról, a Munkástanács tagjainak elhurcolásáról maradtak fenn adatok. Ezek az iratok jelenleg a Párttörténeti Intézetben vannak elhelyezve, járásonként tagolt, mesterségesen kialakított gyűjteményben. 3. — Borsod vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban. A jelenleg Miskolchoz tartozó Diósgyőr község Munkástanácsának és a perecesi Munkástanácsnak az iratai csupán töredékesen maradtak fenn. A mezőkövesdi Munkás- és Paraszttanácsnak csupán az április 2-án, majd április 4-én tartott ülésén felvett jegyzőkönyv, illetve a választások után, április 16-án tartott intézőbizottsági ülés jegyzőkönyve található a képviselőtestületi jegyzőkönyvek kötetében. Ezt követőleg csupán augusztus 4-én olvasható egy bejegyzés a kötetben, amikor az újból működő képviselőtestület megállapította, hogy augusztus 3-án megtörtént a község megszállása, és a Vörös őrséget 80 főnyi nemzetőrség váltotta fel. A községi tanács iratanyagában március 27-től augusztus 3-ig terjedő időszakból találhatók adatok a Tanácsköztársaság helyi történetére vonatkozólag. III. Zemplén vármegye tanügyi népbiztosának iratai a tanfelügyelöségi regisztratúrában. Zemplén megyében a proletárdiktatúra korából néni maradtak fenn iratok, csupán a tanfelügyelöségi fondban található kismennyiségű tanácsköztársasági vonatkozású anyag. Az 1919. évi iktatókönyv március 21-én történt lezárása után március 28-tól augusztus 5-ig „népbiztosság" megjelöléssel folytatódik a tanfelügyelöségi regisztratúra. Az iratok a proletárdiktatúra tanügyi politikájának helyi megvalósítására vonatkozólag szolgáltatnak adatokat. A Levéltár iratanyaga alapján feldolgozás ez ideig nem jelent meg. K) NYÍREGYHÁZAI ÁLLAMI LEVÉLTÁR \ (A Levéltár gyűjtőköre Szabolcs és Szatmár megyére terjed ki) 1. 1. Szabolcs vármegye Direktóriumának iratai a főispáni (kormánybiztosi) regisztratúrában. — Március 22—26. 2. Szabolcs vármegye Direktóriumának iratai. — Március—április. — 2 csomó irat + 1 kötet segédkönyv (iktató). 3. Szabolcs vármegyei Munkás-, Katona- és Földmívestanács Közigazgatási Hivatalának, ületve Direktóriumának iratai az alispáni regisztratúrában. — Március 22—április 21. 4. Szabolcs vármegye Direktóriumának iratai a megyei Közigazgatási ^izottság regisztratúrájában. — Március 22—április 18. 5. Szabolcs vármegye tisztiügyészének iratai. — Március—április. 6. Szabolcs vármegye Árvaszéki Hivatalának iratai. — Március—április. 7. Szatmár vármegye Direktóriumának elnöki iratai. — Március—április. — 1 csomó irat.
