Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

Intézetben vannak elhelyezve. A gyűjteményben az alábbi tárgyköröket érintő iratok találhatók : mezőgazdasági kollektív szerződések tervezetei; gazdasági jelentések a megye mezőgazdasági állapotáról; vizsgálati jegyzőkönyvek a szocializált gazdaságokról; mezőgazdasági számviteli iratok és elszámolások ; mezőgazdasági munka- ós vetéstervek az 1920. évre ; Szirma község önkényes kommunizálása ; községi ós járási tanácsok alakuló üléseinek jegyzőkönyvei a tanácstagok teljes névsorával; községi és járási intézőbizottsági és direktóriumi tagok összeírása ; jegyzőkönyvek az ormospusztai bányászok és a diósgyőri vasgyár munkásai által választott tanácsok működéséről ; jelentós a mezőkövesdi tanácsválasztásról, amely tüntetéssé alakult; a sajókazai munkástanács a lelkészt és a malomtulajdonost tanácstaggá választó üléséről készült jegyzőkönyv ; a vattai kastély műkincseinek védelme; a Vörös Hadsereg hadműveleteire vonatkozó iratok ; távirati jelentés Kun Béla külügyi népbiztoshoz a cseh csapatok előnyomulásáról; jelentés a Tiszakeszi ellen intézett román légitámadásról; a megszálló hadsereggel távozott volt megyei tisztviselők névsora ; hadműveleti kárfelvételek ; román csapatok által elszállított községi ingóvagyon leltára ; a hadsereg felszerelésére és ellátására, valamint a hadkiegészítésre, toborzásra vonatkozó iratok. 4. — Borsod vármegyei járások Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a járási főszolgabírók regisztratúráiban. Borsod megye járási beosztása a tanácsrendszer idején nem változott. A járások élére a megyei népbiztosok tanácsa teljhatalmú politikai megbízottakat küldött ki, akik március 24. és április 1. között átvették a járás ügyeinek irányítását. Az edelényi és sajószentpéteri járás iratanyaga ez ideig nem került elő. A mezőcsáti járás iratai a március 23. és augusztus 3. közötti időből a főszolgabírói iratok közé tagolva maradtak fenn, tehát nem alkotnak önálló regisztratúrát. A főszolgabírói hivatal április 15-től járási közigazgatási hivatallá vált, ebben is kifejezésre jutott az a változás, amely a tanácsrendszerrel országos viszonylatban bekövetkezett. Később a főszolgabírói funkciókat ellátó személyt járási közigazgatási biztosnak nevezték el, míg annak hivatalát közigazgatási biztosságnak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez az elnevezés nem jelentett következetes szóhasználatot. Az ellenséges előnyomulás következtében április végén visszaállt a régi közigazgatás, amely körülbelül egy hónapig tartott, de azután a járási tanács újból visszaszerezte jogait, s azokat a proletárdiktatúra bukásáig gyakorolta. A mezőkövesdi járási tanács iratai a március 24. és augusztus 3. közötti időből maradtak fenn. A lélekszámhoz arányos tanács mellett a járási tanács tagjaiból ós a községi küldöttekből intézőbizottságot alakítottak, amely saját kebeléből öttagú direktóriumot választott. A járási szókhely jelentőségét emelte az, hogy amikor Miskolc az ellenséges csapatok birtokába került, innen indult meg az ellenállás megszervezése. A járási tanács tagjainak megválasztása és a járási hivatal szervezése az országos gyakorlatnak megfelelő voltj A miskolci járás iratanyaga a március 24. és augusztus 3. közötti időből ismeretes. A megmaradt iratok hiányosak. Fejlécük általában „Miskolci Járás Főszolgabírói Hivatala" címzést viseli, vagyis a közigazgatási szervezet elnevezése nem változott. Az ózdi járás iratanyaga az előbbivel azonos időből maradt fenn, besorolva a főszolgabírói irattárba. Hivatalos érintkezés során „járási hivatalnak" címezték a fölöttes szervek, de előfordult a „járási közigazgatási biztosság" címzés is, sőt a „járási direktórium" elnevezés is esetenként. A tarka elnevezés