Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

116 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban dobbant ki. A felkelés után megalakult a Munkástanács, mely február 19-én forradalmi úton átvette a hatalmat, és kormánybiztossá a maga emberét, Iványi Sándort nevezte ki. Ez a megbízatás megmaradt a későbbied folyamán, március 2l-e után is, a jogkört kifejező elnevezés azonban módosult, amennyiben a kormánybiztos politikai biztos nevet vette fel. A politikai biztos az áprilisi választások alkalmával a Direktórium elnöke, illetve a város kormányzótanácsi megbízottja lett. A politikai megbízott, illetve kormányzótanácsi biztos mindvégig a főispán-kormánybiztos jogkörében járt el. Ellenőrizte, illetve irányította a tanács és a direktórium munkáját. Az iratok elsősorban a katonaság túlkapásaira, a közellátást veszélyeztető cselekményekkel szembeni fellépésre, a szocializálás megvalósítására vonatkozólag tartalmaznak adatokat. 9. — Kiskunfélegyháza városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. A Tanácsköztársaság idejéből fennmaradt iratanyagot az 5211-től 8920. iktatószámok alatt iktatták. Az iratok általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. 10. — Kiskunhalas városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Intézőbizottságának iratai hiányosan maradtak fenn. A direktóriumi jegyzőkönyvek egy részének másolatai is megtalálhatók a fondban. Ezek sorában fennmaradt az április 10., 12., 22., 29., a május 6., 13., 14., 20., 23., 24., 30. és a június 7., 14., 20., 24-i ülésekről felvett jegyzőkönyv. Az iratanyagban megtalálhatók a felsőbb szervek távirati intézkedései és rendeletei. Adatok találhatók az iratok között a hadsereg szervezésére, a közellátás biztosítására, a főváros ellátására, valamint a különböző túlkapások elleni panaszok tárgyában tett intézkedésekre, az ipar és a kereskedelem szocializálására vonatkozólag. 11. — Kiskunhalas városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. A Munkástanács végrehajtó szerve ebben a városban is a polgármesteri hivatal volt. Az iratok rekvirálásokkal, toborzással, a katonaság ellátásával, a szocializálás végrehajtásával, a közoktatásügyi, szociális és egészségügyi kérdések megoldásával kapcsolatosak. 12. —Kalocsa városi Munkás-, Katona-és Paraszttanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában általános közigazgatási kérdésekkel kapcsolatosak. 13. — Bács-Kiskun vármegyei községek Munkás-, Katona- és Paraszttanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban, illetve a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben. Az újkécskei képviselőtestületi jegyzőkönyvek kötetébe bekötve, 1—51 oldalon találhatók a Munkástanács április 16—június 23 közötti üléseinek jegyzőkönyvei. Szabadszállás község képviselőtestületi jegyzőkönyvének 1909—1931. évi kötetében találhatjuk a községi Munkástanács április 5—13. közötti üléseiről felvett jegyzőkönyveket. Ezenkívül fennmaradtak a község közigazgatási iratai, melyek kormányrendeleteket, valamint a Direktórium rendeleteit tartalmazzák. Tárgyukat tekintve az ellátatlan lakosság élelmezésével, Vörös Hadsereg toborzásával, ellátásával, a termelés biztosításával, anyagok zárolásával ós szétosztásával, segélyezésekkel kapcsolatosak. Dunapataj község iratai között az 1917—1927. évi képviselőtestületi jegyzőkönyv tartalmazza a községi Munkástanács március 31., április 17., 27., május 17., 24., július 6., 12-i ülésén felvett jegyzőkönyveket. Az ugyan-