Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 109 . j , a Forradalmi Kormányzótanács lemondását. Augusztus 6-án a közhatalmat négytagú bizottság vette át, míg augusztus 13-án a megye vezetője az ellenforradalmi kormány helyi kormánybiztosa lett. I. 1. — Somogy vármegye Direktóriumának (július 1-től Kormányzótanácsi biztosának) iratai, a főispáni regisztratúrában. A Somogy vármegye főispánjának iratai címen ismert, de lényegében a Somogy megyei direktórium és kormányzótanács iratait tartalmazó fondot, az iratokat létrehozó szervekre való tekintet nélkül, 101 alapszámból álló mesterséges irattári rendszer szerint rendezték. Somogy vármegye politikai megbízottjának április 14-i rendelete szerint ,,a főispán (kormánybiztos) ügyköre a vármegyei direktóriumra szállott át, amely politikai, közigazgatási és gazdasági ügyosztályból áll, fontosabb — régebben a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozott — ügyek azok tárgya szerint a megfelelő ügyosztályhoz terjesztendők fel". 1919. július l-ig még a főispáni iktatóbélyegzőt használták fel az iratok kezelésénél. Ez a helyzet július 1-vel megváltozott, a főispáni bélyegzőt a kormányzótanácsi biztos iktatóbélyegzője váltotta fel. Latinca Sándor mint kormányzótanácsi biztos, a régi iktatást továbbfolytatta saját fejbélyegzője alatt, s ez a helyzet fennállott augusztus 6-ig, amikor a megye élére került új négytagú bizottság ismét a főispáni bélyegzőt vette elő. Ezeknek az iratoknak a forrásértéke igen nagy, mert a megyei közigazgatás legfőbb vezetésének teljes dokumentációját foglalják magukban. 2. — Somogy vármegye Közigazgatási Bizottságának (május 2-től: a vármegyei Munkás-, Katona- és Földmívestanács Intézőbizottságának) iratai. Mint mindenütt az országban, Somogyban is, annak ellenére, hogy a Közigazgatási Bizottság mint testület megszűnt, hivatala tovább működött. A megyei politikai megbízott április 14-én kelt rendelete szerint a vármegyei Közigazgatási Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek a vármegyei direktórium megfelelő ügyosztályaihoz terjesztendők fel jóváhagyásra. A május 2-án kelt vármegyei politikai megbízotti rendelet szerint a vármegyei Közigazgatási Bizottság helyébe a vármegyei Intézőbizottság lépett. így a megyei Intézőbizottság és annak elnöksége az iratok egy részét tovább vezette a Közigazgatási Bizottság segédleteiben és azokat a Bizottság irattárában helyezte el. Az egyes albizottságok, illetve szakelőadók által elintézett ügydarabok irattári rendszere I—XHI-ig terjedő ügycsoport-beosztás elvére épül fel. Ez az ügycsoport beosztás a megyében megfelelt az ügyosztályok rendszerére épült kezelési formának, bár az ügycsoportok nem azonosak a közigazgatási ügyosztályok beosztásával. Ami az anyag tárgyát illeti, az iratok zöme oktatásügyi vonatkozású. Minthogy a tanfelügyelőség, illetve a művelődési osztály 1919-es irattára elveszett, ezek az iratok nagy fontossággal bírnak. Különösen kiemelendők a vallás szabad gyakorlására, a megyei, járási, városi, községi művelődési osztályok megalakítására, az állam és egyház szétválasztására vonatkozó ügyiratok. 3. — Somogy vármegye alispánjának elnöki iratai. Az iratok főleg még a proletárdiktatúra előtti időre, a nemzetőrség szervezésére, tisztikar kinevezésére, községi forradalmi mozgalmakra, élelmezési, kereskedelmi, ipari hiánycikkekre, a megye déli részének szerb megszállására stb.-re vonatkoznak. 4. — Somogy vármegye alispánjának, majd a Direktórium Központi Közigazgatási Hivatalának iratai. Március 22-vel a megye munkástanácsa az alispáni teendők ellátásával egyik népbiztost bízta meg, akinek címe március
