Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

Magyaróvár elöljáróságának iratain kívül még néhány Győr megyei község képviselőtestületi jegyzőkönyvében találunk adatokat a Tanácsköztársaság idejéből, de ezek a tanács megalakulásának tényén kívül legfeljebb a közalkalmazottak részére kórt drágasági pótlék kiutalásával foglalkoznak. A direktóriumi iratok alapján nyomtatásban még nem jelent meg munka. Győr város középiskolái a proletárdiktatúra idején című, készülő tanulmányához dr. Scheich Lajos, Perepatits Antal pedig Hősi korra emlékezünk című készülő munkájához használta fel az iratanyagot. Adatokat használt fel még Mészáros Károly egyetemi előadásaihoz, Debreceni Imre pedig szépirodalmi munkájához kutatott kortörténeti adatokat. G) GYULAI ÁLLAMI LEVÉLTÁR 0 I. 2. 1. Békés vármegye Direktóriumának iratai a főispáni regisztratúrában. — Március 23—április 27'. — 2 csomó irat + 1 kötet segédkönyv (iktató). 2. Békés vármegye alispánjának iratai. — Március 23—április 27. — 1 csomó irat + 3 kötet segédkönyv (iktató, mutató, irattári sorkönyv). *3. Békés vármegyei járások Munkás- Katona- és Földmívestanácsainak iratai a járási főszolgabírók regisztratúráiban. — Március—április. II. 1. Gyula város Direktóriumának iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március 23—április 27. — 1 csomó irat + 3 kötet segédkönyv (iktató, mutató, irattári sorkönyv). 2. Békéscsaba város polgármesterének iratai. — Március—április. — 2 kötet segédkönyv (iktató, mutató). *3. Békés vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak, illetve Direktóriumainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban. — Március— április. VI. Tanácsköztársasági vonatkozású sajtótermékek, plakátok, röpiratok gyűjteménye. — Március—április. VII. * Békés vármegye közigazgatási szerveinek a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. A Békés megyében megalakult tanácsok különösen nehéz körülmények között működtek, mert a néphatalom ellenségeinek propagandája már kezdetben a románok bejövetelét hirdette, ós igyekezett megingatni a néphatalom erejébe vetett hitet. A forradalmi erők március 22-én vették át a hatalmat a megyében. A Gyula városi forradalmi munkás- és katonatanács héttagú direktóriumot választott. Március 23-án a Belügyi Népbiztos elrendelte háromtagú direktórium megalakítását, egyben a főispánt felmentette állásából. A direktórium ennek ellenére, továbbra is hét tagból állott, viszont kifelé három megbízott képviselte a testületet. Első ténykedésekónt közölte az alispánnal, hogy a hatalmat átvette. Elrendelte, hogy az alispán a közrendre, közbiztonságra, politikai és személyi kérdésre vonatkozó intézkedéseit előzetesen köteles bemutatni a direktóriumnak. Egyúttal politikai biztost nevezett ki az alispáni hivatalhoz, ugyanígy ellenőrzése alá helyezte az összes közhivatalokat, pénzintézeteket és vállalatokat. Március 27-ón lakáshivatalt állított fel az egész megyére kiterjedő hatáskörrel, s egyben lakásügyi biztost nevezett ki. Március 29-én a Vörös Őrség szervezéséről adott ki rendeletet, ugyanakkor javaslatot tett az Igazságügyi Népbiztossághoz forradalmi törvényszék szervezésére. Egyéb vonatkozásokban végrehajtotta a Forradalmi Kormányzótanács rendelkezéseit, mind a szocializálásokat, mind az üzemi ellenőrző munkástanácsok létrehozását illetőleg és más kérdésekben is. A mezőgazdasági munkák irányítására és ellenőrzésére háromtagú mezőgazdasági kollégiumot szervezett. Személyi összekötőt állított be a városparancsnoksághoz, s a karhatalmi erőkhöz politikai biztost küldött ki. Az április 7-re kitűzött választások irányelvéül szabta meg április 4-én kiadott táviratában, hogy „mindenki megválasztható, aki igazi proletár". Április 8-án táviratok tömege tájékoztatja a direktóriumot a választások megejtéséről. Április 10-én minden járásban megtörtént a tanácsválasztás és 14-én Gyulán megválasztották a 60 tagú megyei tanácsot, a 27 tagú intézőbizottságot s a háromtagú — továbbra is chrektóriumnak nevezett — elnökséget. Ugyanakkor megválasztották az országos küldöttség tagjait. A megválasztott megyei tanács, megalakulása után