Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

XI. Honvédelmi minisztérium irattára

napiparancsban is közhírré tevé, csonkít tátik azon külső tekintély is, mellyel az ország legfelsőbb hadi (kormányának okvetlenül bírnia kell. d) Ormai vadászezredbeli ezredes úrnak 5 vadászezred alakítására jog és fiatalom nemcsak a hadügyminisztérium befolyása nélkül adatott, de, mennyiben ő is felhatalmaztatott iái főtiszteknek egyenes kinevezésére, a (hadügyminisztérium jogai csonkításával, kivált ha azon clausutát is hozzáértjük, mely szerint a vadászezredekhez törzstiszteket csak az ő felterjesztésére nevezhet a minisztérium". (Hadügyi vegyes iratok.) A jelentés még további példákat is felsorolt, amelyekkel mind azt akarta igazolni, hogy a minisztérium hatáskörén és tekintélyén csorba esett. Kétségtelen, hogy a honvédelmi bizottmány idejében, meg még a kormányzóság korában is, a minisztérium sok vonatkozásban háttérbeszorult, a katonai parancsnokok is önállóbban működtek, mint ahogyan a jogszabályok értelmében tehették volna. Mindezt azonban indokolták a rendkívüli háborús viszonyok, valamint az a kivételes szerep, amit Kossuth a szabadságharcnak nemcsak megszervezésében, hanem irányításában is játszott. Gombos tervezete átcsoportosította a minisztérium osztályait, régiéket megszüntetett, újakat szervezett, megállapította hatásköreiket. Az elnöki osztály hatáskörét így határozta meg: „Az elnöki osztályban mindazon ügyek tárgyaltatnak, melyek fontosságoknál fogva különös titoktartást igényelnek, minélfogva úgy, mint a folyó igazgatási tárgyak, több kézen nem fordulhatnak meg. Hogy pedig az elnöki tárgyalások idő előtt a közönség elé ne juthassanak, feltétlenül szükséges, mikóp az elnöki osztályban csak oly hallgatag egyének alkalmaztassanak, kikben tökéletesen lehet bízni. Ide tartoznak: minden írásbeli közlekedés a minisztériumokkal; a főbadiparancsnokságok elnöki közlései; a hadvezérség (Generalitaet) rendkívüli előmozdítása, nyugalmazása és áttétele; végre azon tárgyak, melyek magától a minisztertől bocsáttatnak ki és melyeknek természete inkább diplomatikai, mint közigazgatási. Olyan tárgyakban, melyek az osztályigazgatók szakaiba vágnak, csak ezekkeli tanácskozás után következik az elnöki tárgyalás. Az elnöki osztályhoz tartoznak végre mindazon ügyek, melyeket, ha azok mindjárt más osztályokat illetnének is, a miniszter kizárólag csak az elnökiben kívánna elintéztetni." Az elnöki osztályt akkor Gombos László ezredes vezette. Államtitkára, amióta Melczer szeptemberben lemondott, nem volt a minisztériumnak. A katonai osztály hatásköre a következő volt: „1. Mindaz, mi a magyar hadsereg összes hadvezéri, törzs- és főtiszti karára, ezredeire, katonai tudományos és egyéb hadi testületeire vonatkozik. 2. Minden előléptetés az ezredességig bezárólag, az ezen felüliek az elnöki osztályt illetvén. 3. A törzs- és főtisztek nyugalmazása, a nyugalmazottak isméti alkalmazása és magasabb címmeli ellátása.