Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

V. Belügyminisztérium irattára

Az 1848/49-i minisztériumi levéltár több vegyes tartalmú, rendezésre váró iratcsomójában találhatók iktatott belügyminisztériumi elnöki iratok, mind 1848-ból, mind pedig 1849-ből. Ezeket majd be kell osztani megfelelő helyiikre. Vannak azután ugyanígy elszórtan iktatatlan (számot nem kapott), de belügyminisztériumi elnökinek jelzett iratok is. Ezeket a számszerinti sorozatok után lehet majd elhelyezni időrendi sorrendben. Az elnöki iratok iktatásakor mind 1848-ban, mind pedig 1849-ben az iktatószámot rendszerint „B. Ein." vagy „B. E." betűkkel törték. A beadványok hátlapján az iktatószámon kívül legfeljebb az iktatás keltét, rövid tárgymegjelölést, valamint az elintézésre vonatkozó feljegyzést vagy utasítást találunk. Kivételesen az is előfordult, hogy a beadványra írták az elintézéssel kapcsolatos kiadvány tervezetét. A kiadványok, amennyiben valamely beadvány elintézésével kapcsolatban készültek, ugyanazt az iktatói számot kapták, mint a kérdéses beadvány. Hivatalból kezdeményezett ügyben természetesen külön szám alatt iktatták a kiadvány tervezetét és tisztázatát. A kiadványok fogalmazatadnak mellső lapjára az •iktatói számon és a kelten, valamint a tervezet szövegén kívül más nem igen került. Sem a fogalmazó, sem a kiadványozó tisztviselő nem írta alá nevét, csak kivételesen találkozunk Szemere jellegzetes kézjegyével. Az irodának szóló utasítások s az irodai feljegyzések inkább a fogalmazatok hátlapján találhatók. Itt jegyezték fel egyébként az iktatói számon kívül a fogalmazat rövid tárgyi kivonatát is. Általánosságban megálllapíthatjuk, hogy az ügyintézés formai részére az elnöki iratoknál kevesebb gondot fordítottak, mint az ügyosztályokban. Azt talán felesleges is külön megemlítenünk, hogy az elnöki iratok sorozatából, mind 1848-ban, mind pedig 1849-ben, sok szám hiányzik. Az 1848-i iratokhoz jelenleg semmiféle segédkönyv sincs. Valószínű, hogy annakidején iktatókönyvet vezettek róluk és mutatót is készítettek hozzájuk, de egyik sem maradt fenn. E hiány pótlása a jövő feladatai közé tartozik. Iratjegyzéket kell majd az 1848-i iratokról készíteni, valamint mutatót hozzájuk. Ugyancsak pótlásra szorulnak e tekintetben az 1849-i iratok, amelyeknek csak egy része szerepel a fennmaradt iktató- és mutatókönyvben, amelyet tehát ki kell egészíteni. c) Államtitkári iratok. Nyoma van annak, hogy 1848 nyarán Zoltán János belügyminiszteri államtitkár a hozzá intézett iratokat külön számok alatt iktatatta s így válaszolt reájuk. Az iktatói számokat „b. á. t." (belügyi álladalmi titkári) betűkkel törték, így különböztették meg. Jelenleg a D4 raktári számú iratcsomóban található ilyen jelzetű irat, rendezésre váró egyéb belügyminisztériumi provenienciájú iratok között. Ha még több is előkerülne, külön lehetne választani őket és külön iratcsomóban őrizni. Addig azonban az iktatatlan belügyminisztériumi inatok időrendi sorozatába osztható az államtitkári iratok közül fennmaradt egy-két darab.