Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

V. Belügyminisztérium irattára

V. BELÜGYMINISZTÉRIUM IRATTÁRA. A minisztériumot életrehívó 1848. évi III. tc. sem hatásköréről, sem szervezetéről nem rendelkezett. Ez a feladat részben a minisztertanácsra, részben magukra az egyes minisztériumokra várt. A hatáskört a minisztertanács állapította meg. A belügyminisztérium hatáskörébe a következő tárgyakat utalta: „Országgyűlés rendezése, ugy a tanácskozás menetelére, mint a két tábla közti viszonyra nézve. — Követválasztási ügy. — Megyei, kerületi, községi rendszer kidolgozása. — Részek visszakapcsolása. — Unió Erdéllyel. — Határvidéki (határőrvidéki) polgári viszonyok rendezése. — Az ország határkérdései. — Népgyűlés. — Közigazgatási ügy. i— Tisztujitások. — Megyei, kerületi, községi gyűlések. — Árvaügy. — Névváltoztatás. — Honosítás. — Levéltárak. — Megyei határkérdések. — Ki- és beköltözködések. — Polgári alapítványok. — Zálogház. — Zsidók ügye. — Polgári és büntető rendőrség. — Nyomda. — Színház. — Termés- és inségügy. — Útlevelek. — Vándorkönyv. — Mérték. — Dolog- és lelencház. — Süketnéma-, vak-intézet. — Tüz-, viz-, jégkártéritőintézetek. — Kormányi hivatalos lap. — Statisztikai hivatal. — Országos Levéltár. — Nemzetőrség (miután rendeztetett, mit előbb a honvédelmi miniszter eszközlend)." (Országos Levéltár. 1848/-i min. lvt. Vegyes iratok.) Ezeknek a tárgyaknak a szétosztása a belügyminisztérium egyes osztályai között már magára a miniszterre, illetve a minisztérium vezető tisztviselőire várt. Lentebb látni fogjuk, hogy ez miként történt. A nemzetőrséggel kapcsolatos ügyek csak 1849 májusában kerültek az eredeti elgondolásnak megfelelően a belügyminisztérium hatáskörébe. Lentebb erről részletesebben lesz szó. A minisztérium szervezetét a miniszter dolgozta ki és terjesztette jóváhagyásra a minisztertanács elé, amely előzetesen elvben hozzájárult, hogy minden miniszternek elnöki hivatala legyen, ha szükséges, az államtitkár mellett is külön hivatalt szervezzenek, a fogalmazó tisztviselőket osztályokba sorolják. A belügyminisztériumnak három osztálya lett: országlászati, közigazgatási és rendőri. A miniszter mellett az elnöki ügyek intézésére külön irodát állítottak fel. A segédhivatalok keretébe az iktató, a kiadó és az irattári hivatal tartozott. Nem lehet feladatom e leltár keretében nyomon követni a szerve zetben bekövetkezett változásokat, bármennyire tanulságos lenne is.