Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

XII. Hadügyi vonatkozású irattárak és iratok

Minden beadványon rajta van azonban az érkezés kelte, a fogalmazatokon a kelet- így időrendi sorrendbe lehet ott rakni őket, a beadványok kézhezvételének és a fogalmazatoknak a kelte alapján. Jelenleg ebben az időrendi sorrendben fekszenek az iratok. 1848-ból csak kevés irat van a sorozatban. Az iratanyag keletkezésének idején Mezősy Pál volt a munkácsi parancsnok. Jokschmiann Károly pedig, aki szintén szerepel mint címzett, a munkácsi tüzérség parancsnoka volt. Az iratokhoz jegyzéket ós mutatót kellene készíteni. 13. Aradi nemzetőrségi parancsnokság iratai. 1235. raktári szám. 1848. 1—101. szám. 1 csomó. (Régi raktári száma D808.) Az iratok mind beadványok, 1848 május—decemberéből. Iktatták őket, az iktatói számokat „J. K." (valószínűleg = jegyzőkönyvi) betűkkel törték. Az iktatói számok sorrendjében fekszenek az iratok. Ez a sorrend általában megfelel az időrendnek. Kezdetben Szalbek Jakab volt az aradi nemzetőrség parancsnoka. Utóda azután Gál László őrnagy, majd alezredes lett. Nemcsak az aradi (városi és megyei), hanem a szomszédos nemzetőrség is parancsnoksága alá tartozott, ö pedig gróf Hadik Gusztávnak, a tiszáninneni (Nagybecskereken székelő) nemzetőrségi főparancsnoknak volt alárendelve. Egy zászlóalj fölött rendelkezett. E sorozathoz jegyzéket és mutatót kellene készíteni. 14. Aradi (szentannai) fiók hadfogadó kormány iratai. 1236. raktári szám. 1849. 1 csomó. (Régi raktári száma nincs.) A Kossuth-Archiv 514. számú csomójában kerültek az Országos Levéltárba az aradi hadfogadó fiók 1849 január—júliusából való iratai. Az anyagot rendezni, sorszámozni kellene, azután pedig jegyzéket és mutatót készíteni hozzá. 15. Ungmegyei hadfogadó parancsnokság iratai. 1237. raktári szám. 1848/1849. 1 csomó. (Régi raktári száma nincs.) A Kossuth-Archiv 529. számú csomójában került az Országos Levéltárba az ungi hadfogadó parancsnokság rendezetlen iratanyaga. Időrendi rendezés után sorszámozni kellene az iratokat, majd pedig jegyzéket és mutatót készíteni hozzájuk.