Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

XI. Honvédelmi minisztérium irattára

3. A sáncokra ítélt rabok kegyelemért folyamodásai és azon ügyek, melyek a várbeli rabok őriztetésére, fel vigyázatára és a fogság helyének kijelölésére vonatkoznak. 4. Az összes katonai hadbírósági személyzetnek alkalmaztatása, előléptetése, áttétele, szabadságosztása és nyugalmaztatása iránti indítványok. 5. Minden tárgyalás a büntető, polgári, Örökségi, gyámsági és gondnoksági esetekben. 6. A tábornokok, törzs- és főtisztek házasságengedélyezési ügyei az összes magyar hadseregben, amennyiben azok iránt a hadügyminisztériumnál történt a folyamodás. 7. A házasságbiztosítéki ügyek. 8. Adóssági ügyek. 9. Törvényhatósági perlekedések. 10. Törvényjavaslatok. 11. A katonai törvényszékek organisatióját tárgyazó dolgozatok. 12. őrködés Magyarországon és a hozzá kapcsolt részekben az összes katonai igazságügy kezelése fölött." Az egészségügyi osztály hatáskörébe tartozott „mindaz, mi az ország tábori kórházaira és az összes katonai orvosi személyzetre vonatkozik". A főszámvivői és számadásvizsgálati hivatal, amelynek főnöke Erdős Ferenc őrnagy lett, még szervezés alatt állott 1848 december elején. Az elgondolás az volt, hogy ez a hivatal „függetlenül működik s minden bárminemű kezelésekről kelt és az összes hadi testületet illető számadások vizsgálatát teljesítendi." A tábori lelkészi osztály, amelynek első főnöke Czigler Ignác apát íett, szintén még csak alakulóban volt, amikor a Gombos-féle tervezet készült. Feladatának azt szánták, hogy „a tábori lelkészeket közvetve kinevezi és minden a lelkészeket érdeklő tárgyakat kezel". Végül a nemzetőrségi osztály ideiglenes vezetésével, minthogy ezt az osztályt a belügyminisztériumnak szándékoztak átengedni, Kiss Károly alezredest bízták meg. A segédhivatali személyzet valamennyi osztálynak rendelkezésére állott. A honvédelmi minisztérium szervezete és hatásköri tagozódása a szabadságharc további folyamán a Gombos-féle szabályzaton alapult. A szervezés munkája továbbfolyt, de lényeges változás nem történt. Debrecenbe a honvédelmi minisztériumnak sem minden tisztviselője követte a kormányt, de aránylag is, számbelileg is többen, mint a többi tárcánál alkalmazottak. Az osztályok működése így biztosítva volt. Sőt, az osztályok száma szaporodott, amennyiben egyes szakosztályok önállósultak. Különvált a tüzérségi és a felfegyverzési, azután az űjoncozási és a pótlovazási szakosztály. A felfegyverzési osztály egészen különvált, mert nem Debrecenben, hanem Nagyváradon működött, ahol a fegyvergyárat és a raktárakat felállították. 14* 211