Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

XI. Honvédelmi minisztérium irattára

A hadügyminisztérium hatáskörébe tartozik továbbá a hadsereg minden kiegészítő része fölötti felügyelőség és fővezérség, valamint nagyobb hadosztályoknak mozgókká tétele és elhelyezése; a kiviteli rendezés az illető íőhadvezérség teendőihez tartozván. A vezér- és törzstiszti kar előléptetése és elmozdítása a miniszté­rium kifolyása, s valamint a századosságon aluli főtiszti előléptetési indítványok általa erősíttetnek meg, úgy az vezeti a hadsereg létszámát, és minden a katonasághoz tartozó egyéneket illető pontos jegyzékeket". (Honv. biz. 4757/1848. sz.) Feltűnő ebben az összefoglalásban, amely csak általánosságban hatá­rozta meg a honvédelmi minisztérium hatáskörét, hogy nincs benne szó a honvédelmi bizottmányról, amely minden téren, a hadügyi igaz­gatásban is, a főhatalmat gyakorolta, s ezáltal a minisztériumok tényle­ges hatáskörét nemcsak szűkítette, hanem csorbította is. E tekintetben tanulságos Menyhárt ezredesnek, a minisztérium katonai osztályfőnöké­nek, 1849. május 28-án Görgeyhez, az akkori hadügyminiszterhez intézett jelentése: „A volt országos honvédelmi bizottmány nem lévén ielelős kor­mánya a hazának, hanem mint az országgyűlés kifolyása ennek felsége nevében adott ki oly határozatokat, melyeknek magyarázatát ugyan az akkori viszontagságos idők bonyodalmiban találjuk, de melyeknek foly­tatása most, midőn a kormány egyes miniszterei személyes felelősséget vállalának tárcájokért, incompatibilis a tárca vezetésével, melynek keze­lése mindenekfelett önállóságot s minden kiváltságosoktóli teljes füg­getlenséget feltételez. A volt országos honvédelmi bizottmány s egyideig a kormányzóság alatt is a hadügyminisztérium, melynek egyik legfontosabb osztályát a katonai osztály teszi, kivetkeztetve az önállóságnak még külső typusá­ból is, egy országos hirdető és expeditions-bureaiuvá tétetett, mert a) Minden tábor vezére, sőt elkülönített egyes hadtestek parancsno­kai is, felhataknaztattak főtiszteket századostól lefelé teljes érvény­nyel kinevezni, a törzstiszteket pedig a hadügyminisztérium útján ki­neveztetni. Ezen jogot a vezérparancsnokok annyira terjesztek, hogy midőn egyrészről a főtiszteket igen elszaporíták, kiknek teljes elhelyezé­sökről a minisztérium még ezideig sem rendelkezhetett, másrészről a törzstiszteket is egyenesen minden ahhoz tartozó jogok és kiváltságok­kal együtt kinevezik, s ezeket néha tudomásul, máskor pedig a végett sem terjesztik fel a hadügyminisztériumhoz. b) A Királyhágón túli hadseregnek rendezéséről, állapotáról, annak törzs- és főtiszti létszámáról a minisztériumnak e napig sincs hiteles ki­merítő tudomása, sőt mintha egy egészen idegen hatóság hadserege volna, ügyei nélküle vezettetnek, a legtöbb kinevezések — törzsbelieké úgy, mint a főtiszteké — megerősítése nélkül történnek. c) Dembinszky altábornagy úrnak oly hatalom adatott, mely a had­miniszteri felelősséggel legtávulabbróli összhangzatban sincs, ellenben a hadügyminisztérumot továbbra is eddigi pangó önállástalanságába sodorja, sőt mennyiben ezen felhatalmazást Dembinszki altábornagy úr

Next

/
Oldalképek
Tartalom