Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

XI. Honvédelmi minisztérium irattára

Szökött katonák felkerestetése és a királyi kincstárnak vagyonukbóli kármentesítése. Katonák holléte vagy haláluk kinyomozása általában, halotti bizonyítványok, s különösen sérült katonák nyílt levelei." (A felelős magyar ministerium egyes osztályainak teendői. Kassa, 1848. 7—9. 1.) A minisztérium hatáskörének nem biztossági jellegű részét a kezdeti időben csak nagy általánosságban írták körül a következőképen: sorkatonaság, fegyvertárak, várak és erősségek, Ludoviceum. A nemzetőrséggel kapcsolatos ügyeket a miniszterelnök és a belügyminiszter intézte. Mészáros Lázárra várt az a feladat, hogy minisztériuma hatáskörét kibővítse és pontosan meghatározza, valamint hogy szervezetét a kibővített hatáskörnek megfelelően építse fel. Legelőször is azt kellett tisztázni, hogy milyen a viszony a bécsi hadügyminisztérium és a magyar honvédelmi minisztérium között. A bécsi hadügyminisztérium a feloszlatott udvari haditanács örökébe lépett, amelynek illetékessége az egész birodalomra, Magyarországra is kiterjedt. A honvédelmi minisztériumnak előde nem volt, az 1848. évi III. tc. a katonai kormányzat terén egészen új helyzetet teremtett, a nélkül azonban, hogy annak részleteit is pontosan meghatározta volna. Az első kérdés iaz volt, hogy a honvédelmi minisztériumot megilleti-e a rendelkezés joga az országban lévő összes katonaság fölött, az országhoz számítva annak valamennyi részét, különösen a határőrvidéket, amely addig minden tekintetben az udvari haditanács kormányzata alatt állott. E tekintetben a király június 10-én a következő, a személye körüli miniszter által ellenjegyzett kéziratot intézte Mészároshoz: ,,Kedves Mészáros! Midőn Magyarországba megérkezvén, ön már most hivataloskodását megkezdette, laz 1848. évi III. te. rendelete szerint ezennel parancsolom, hogy a magyar hadügyminisztérium alá rendelt, Magyarország és hozzá kapcsolt részekben, nemkülönben Erdélyországban létező főhadikormányzókat értesítse, miszerint az ausztriai hadügyminiszteremnek hatásköre az érintett tartományokban szállásoló katonaságra ki nem terjedvén, mindennemű rendelvényeket s parancsolatokat, melyek ezelőtt az udvari haditanács útján adattak ki, ezentúl kizárólag csak a magyar hadügyminisztériumtól veendik. A határvidékek pedig, amennyiben eddig egyenesen az udvari haditanács által igazgattak, ugyané tekintetben egyenesen a magyar hadügyminisztériumom parancsai alá rendeltettek. önnek egyszersmind legkegyelmesebben meghagyván, hogy amint a fennemlített tc. 8. szakasza szerint kiadandó legmagasabb saját parancsaim személyem körüli miniszterem, herceg Eszterházy Pál által fognak ellenjegyeztetni, úgy ön a többi páran csőlátókat s rendelvényeket, melyek mineműségök szerint eddig az udvari haditanács által legkegyelmesebb helybenhagyásom alá terjesztettek fel, az 1848. év III. tc. 9. szakasza értelmében királyi helytartóm, fenséges főherceg István elhatá-