Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

X. Igazságügyi minisztérium irattára

Az álladalmi ügyészi osztály 1849-ben alakult, 1848-ban a büntető törvénykezési osztály intézte a 'hatáskörébe utalt ügyeket, ezekről a lenti kútfőbeosztás nyújt tájékoztatást. Ügymenete megfelelt az általános ügyvitelnek. Irattári rendszere is a kútfő- és tételbeosztáson alapult. Az általános ielleöű kútfők tárövai a következők voltak: 1. kúi 2. , 7. , 8. , 11. , Jő. Zár alá veendő javak. Hazaárulók, lázítók, államfoglyok, vésztörvényszékek. Uzsoraügyek. , Pénzhamisítás. Gróf Zichy Ödön ékszerei. 16. , Megyei és városi tiszti ügyészi állások. 17. , Vésztörvényszékek által kivégzettek hagyatéka. A többi kútfőben különböző egyedi jellegű ügyek vannak. A szegedi iratok sorozatából kiszedték az álladalmi ügyészi iratok egy részét és azokat kútfő- és tételszámok szerinti sorrendben, két jelzet nélküli csomóban, az álladalmi ügyészi osztály iratai után helyezték el. Külön segédkönyv nem készült hozzájuk, a szegedi iratok közös lajstroma, mutatója és számsora szolgál hozzájuk segédkönyvül. Ezért is, meg a provenienciára való tekintetből is, ezeket az iratokat vissas* kell helyezni a szegedi iratok közé. b) Álladalmi ügyészi osztály lajstroma, mutatója és számsora. 790. raktári szám. 1849. 1 kötet. (Régi raktári számai D44.) A lajstrom és mutató úgy készült, mint az álladalmi titkári osztály 649. raktári számú lajstroma és mutatója. A számsort is az irattár készítette. Az iktatószámoknak megfelelő kútfő- ós tételszámokat mutatja. 732 és 3651 közti számokat tartalmar. 9. Szegedi iratanyag, a) Iratok. 791_795. raktári szám. 1849. 1—330. kútfő. 5 csomó. (Régi raktár számuk D217, D219, D220 és 2 számozatlan csomó.) A minisztérium szegedi működése idején, 1849 júliusában, az elnöki iktatás megszűnt, csak központilag iktattak minden iratot, az elnökieket is. Az osztályok Szegeden is működtek. Az iratokra az irattárban ugyanúgy ráírták, hogy melyik osztályhoz tartoztak, mint azelőtt. Kútfőkbe és tételekbe is sorolták az iratokat, de nem osztályonkint, hanem, valamennyi osztály anyagát együtt, függetlenül attól, hogy tárgyilag összefüggnek-e az egymásután következő kútfők, vagy sem. Az irattárt