Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

I. Miniszteri országos ideiglenes bizottmány irattára

Működését Pesten március 25-én kezdette meg és április 20-án fejezte be. Egyes ügyeket Szemere még március 25-e előtt Pozsonyban elintézett. örökébe április 20-a után a belügyminisztérium rendőri osztálya lépett. Ügyvitele, ideiglenes jellegének és kezdetleges szervezetének megfelelően, igen egyszerű volt. A jegyzőkönyvet a bizottmány ülésein tárgyalásra kerülő ügyekről a tárgyalás sorrendjében valószínűleg a titkár vezette és az Írnokok tisztázták le. Minden tárgyalt ügy sorszámot kapott, ezt rávezették a kérdéses üggyel kapcsolatos beadványokra, a kiadványok fogalmazatiaira és a kiadványokra. A jegyzőkönyv tehát iktatókönyvnek is tekinthető. Az ügyek sorszámozásánál az a gyakorlat alakult ki, hogy általában minden beadvány elintézését és minden hivatalból kezdeményezett intézkedést új ügynek tekintettek és ennek megfelelően új sorszám alatt vettek fel a jegyzőkönyvbe, tekintet nélkül arra, hogy ugyanabban az ügyben korábban más szám alatt akár beadvánnyal kapcsolatban, akár hivatalból már intézkedtek. Tehát előfordult, hogy ugyanaz az ügy több szám alatt került tárgyalásra. Viszont ugyanattól a beadótól különböző ügyekben közel egyidőben kelt és érkezett beadványokat egy szám alatt intéztek el. Vagy pedig különböző beadóktól ugyanabban a tárgyban közel egyidőben érkezett beadványokat ugyancsak egy ügynek vettek és közösen tárgyaltak. A fennmaradt jegyzőkönyv a 447. számig bezárólag egykorú tisztázat, sem aláírva, sem hitelesítve nincs, több kéz írását mutatja. Olykor a tárgyalás napját is feltünteti, következetesen azonban csak az ügyek sorszámát, a beadványok vagy szóbeli jelentések tartalmi kivonatát és az elintézés, illetve hivatalból történő intézkedés rövid összefoglalását jegyezték fel. A sorszámot és a beadványok vagy szóbeli jelentések tartalmi kivonatát a lap baloldalára, az elintézés vagy intézkedés összefoglalását pedig a jobboldalra írták. A 448. számtól kezdve az egykorú jegyzőkönyv elveszett, e rész pótlását az 1920-as évek végén Fekete Nagy Antal, az Országos Levéltár tisztviselője készítette a korábbi rész mintájára. Ugyanakkor készült a jegyzőkönyv géppel írt név- és tárgymutatója is, amely egyben az iratokhoz is mutatóul szolgál. A bizottmányhoz érkezett beadványok hátlapján beérkezésük keltét, olykor rövid tartalmi kivonatukat, esetleg soronkívüli elintézést kívánó sürgősségüket jegyezték fel. Iktatni nem iktatták őket, a jegyzőkönyvi sorszámot csak akkor vezették rájuk, amikor az ülésen tárgyalásra kerültek. Ugyanakkor jegyezték fel az egyszerű tudomásulvételt, néha annak keltével együtt. A kiadványok fogalmazatait a fogalmazók nem írták alá, így csak írásösszehasonlítás alapján lehet megállapítani, hogy a titkáron kívül maguk a bizottmány tagjai is fogalmaztak. A fogalmazatok átnézésére, kiadványozására, letisztázására ós összeolvasására vonatkozó feljegyzések ugyancsak hiányzanak, csupán a róluk készült tisztázatok elküldésének idejét jegyezték fel, azt sem rendszeresen. Pedig egyes fogalmaid