Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

VIII. Földmüvelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium irattára

A kereskedési szakosztály feladatai a következők voltak: a) Vámszabályzat kidolgozása. b) A bel- és külkereskedés emelésére célzó javaslatok és intézkedések. c) A magánbankok és takarékpénztárak körül előforduló kérdések elintézése. d) A kereskedői testületek és azoknak viszonyai. e) Vásári ügyek és boltnyithatás iránti intézkedés. A postai osztály feladata a levél-, hírlap-, pénz-, csomag- és személyszállítással kapcsolatos igazgatási munka volt. A pénzkezelés és az utalványozás itt is a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. Kossuth Lajos, mint a honvédelmi bizottmány elnöke, 1848 novemberének végén Madarász László bizottmányi tagot bízta meg a postaügy központi irányításával. A postaügyi iratok ettől kezdve Madarász rendőri és postai úgynevezett minisztériumának irattárában találhatók. Madarász lemondása és a Szemere-kormány megalakulása után a postaigazgatás nem került vissza a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium hatásköréibe, hanem a pénzügyminisztérium örökölte. Ezzel létrejött a központi postaigazgatás egysége is, a harmincadigazgatás összevonásához hasonló módon. Az egészségügyi osztály által intézett ügyek öt csoportra oszlottak: 1. orvosrendőrségi, 2. orvostörvónyszéki, 3. orvosi intézetekre vonatkozó, 4. gyógyszerészeti ós 5. állatorvosi ügyekre. Az osztályra beosztott öt egészségügyi tanácsos az országos főorvosnak referált, az pedig az osztályfőnöknek, aki viszont a miniszter vagy az államtitkár jóváhagyása alá terjesztette a fontosabb ügyeket. Az ország hatósági orvosaival a főorvos a saját nevében levelezett, a hatóságokkal a minisztérium nevében az osztályfőnök. Debrecenben megfelelő személyzet hiányában a földmüvelés-, iparés kereskedelemügyi minisztérium működése is akadályokba ütközött. Abban a kimutatásban, amit Duschek Ferenc 1849. március 2-án készített a honvédelmi bizottmány részére a Debrecenben működő országgyűlési és minisztériumi tisztviselőkről, ez a minisztérium egyáltalában nem szerepel. Amikor a Szemere-kormány megalakult, Kossuth ezt a tárcát nem töltötte be, hanem gróf Batthyány Kázmér külügyminisztert bízta meg ideiglenes vezetésével. Batthyányra várt az a feladat, hogy a minisztériumot újraszervezze. A régi tisztviselők sorban jelentkeztek szolgálatra és igazolták korábbi távollétüket. Újraalakultak a minisztérium osztályai. 10 145