Buzási János: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke I. kötet I-III. osztály (Budapest, 1996)

Bevezetés

Ami a XXXII. fondfőcsoportot (Gyűjtemények) illeti, alkalmat kell majd találni bizonyos kérdések, különösen a fondképző szervek irattáraiban keletkezett és a levéltárban kialakított gyűjtemények közötti elvi különbségek alaposabb vizsgálatára és a vizsgálatból esetleg adódó feladatok meghatározására. A fond- és állagjegyzék a levéltári anyagot őrző osztályok szerint tagolódik, ami a kutatók számára a gyakorlati eligazodást jelentősen megkönnyíti. Eszerint: I Osztály II. Osztály III. Osztály IV. Osztály V. Osztály VI. Osztály VII. Osztály VIII. Osztály Főigazgatói titkárság A—I és N—O szekciók K szekció P—V szekciók Z szekció, továbbá XXIX—XXX. és XXXII. fondfőcsoportok XVII—XX., XXVI—XXVIII. és XXXII—XXXIII. fondfőcsoportok XVII., XIX., XXVIIL, és XXXII. fondfőcsoportok M szekció X szekció Y szekció és XXXIV fondfőcsoport ÖSSZESEN 894 fond 357 fond 2520 fond 299 fond 143 fond 187 fond 7786 fond 4 fond 13101 fond 15358,32 ifm 8296,27 ifm 3972,82 ifm és 245155 db 911 fond 12569,51 ifm 9493.17 ifm 10410.19 3986,97 ifm 52416634 db 225,42 ifm 64312,67 ifm és 52661789 db A levéltári anyagról ez a fond- és állagjegyzék is, hasonlóan a korábbiakhoz, a következő adatokat közli: a levéltári egység jelzete, megnevezése (címe), kora (évköre) és terjedelme iratfolyóméterben (ifm) vagy darabban. A jelzet rovatban a fond és az állag jelzete van. Számos szekcióban, illetve fondfőcsoportban a fond-, vagy állagszámok nem mindig sorrendben követik egymás. Ennek oka egyaránt lehet gyarapodás, a levéltárban végrehajtott rendezés vagy átcsoportosítás. A számhiányok oka úgyszintén rendezés, ezenkívül selejtezés, szekciók/fondfőcsoportok közti átcsoportosítás és irat átadás lehet. A másolatok (mikrofilmek, fénymásolatok) esetében, ha az eredeti anyagot nem a Magyar Országos Levéltár őrzi, az eredeti jelzetet — amennyiben ismerjük — a cím rovatában, zárójelben közöljük. A kor (évkor) rovatában esetenként zárójelben található évszámok az iratképző szerv vagy szervezeti egység keletkezése előtti, illetve megszűnése utáni iratok évszámát jelentik. Személyek iratainál ezt a módszert nem alkalmazzuk. Ugyanígy a fondnál magasabb szintű levéltári egységek esetében is csak a legkorábbi és a legkésőbbi irat évszámát közöljük, zárójel nélkül. A terjedelmet általában iratfolyóméterben adjuk meg, de néhány szekciónál darabban. Az iratfolyómétert mindig tizedes tört, a darabszámot mindig egész szám jelzi. A darab a Q szekcióban egy oklevelet, az U szekcióban egy fényképnagyítást vagy fénymásolatot, a V szekcióban egy pecsétlenyomatot, az X szekcióban egy mikrofilmfelvételt jelent. Az X szekcióba a darabszám után zárójelben látható R azt jelenti, hogy a fondnak, illetve állagnak csak egy része van meg nálunk mikrofilmen. A részleges mikrofilmezés tényét abban az esetben, ha a fondból, illetve állagól csak az egykorú ügyviteli és/vagy irattári segédletek vannak mikrofilmen, ezt a körülményt zárójelbe tett S jelzi. A levéltárak (pl. a családi és a minisztériumi levéltárak), a fondok és az állagok esetében minden adat a megfelelő rovatban található, ezeknél magasabb szintű levéltári egységek (szekciók, fondfőcsoportok adatai középre kerültek. A tájékoztató címekhez, amelyek éppúgy jelölhetnek szerves képződ-