Buzási János: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke I. kötet I-III. osztály (Budapest, 1996)

Bevezetés

alaptalan az a nézet sem, mely szerint legtökéletlenebbek a tökéletességre törekvő, zárt rendszerek és jelrendszerek. A mai technikai lehetőségek mellett végső soron csak az a fontos, hogy két különböző nyilvántartási egység ne viselje ugyanazt az azonosító jelet. A három különböző helyről öszekerült fondok és állagok központi, számítógépes nyilvántartásának kiépítése folyamatban van. Az adatbázis naprakészen követni tudja majd a változásokat a kétféle jelzetrendszer megtartása mellett is. Az egyesített levéltárban végül is megmaradtak a régi jelzetek. Az MDP és az MSZMP iratait a Új Magyar Központi Levéltár megalakulása óta üresen álló M szekcióba soroltuk be. Annak érdekében, hogy a régi fond- és állagszámokat megtarthassuk, megkülönböztető, a szekciójellel össze nem téveszthető betűjellel láttuk el az egyes archivumok anyagát (KS: központi szervek, BP: budapesti szervek, PM: Pest megyei szervek). Ez a megoldás fölöslegessé teszi az oly sok problémát okozó áttételeket, magyarán, konkordanciajegyzék nélkül működik, régi, ismert jelzet alapján minden fond és állag visszakereshető. A nyilvántartott adatok biztonságát szolgálja az, hogy a jövőben is megőrizzük és karbantartjuk az adatbázis bizonylatait, a nyilvántartó lapokat. Az egyesítés művének befejeztével időszerűvé vált az a feladat, hogy az elmúlt években bekövetkezett mélyreható változások után bemutassuk a felhasználó közönségnek magát a levéltári anyagot is, a Magyar Országos Levéltár új fond- és állagjegyzékének kiadásával. A publikált fond- és állagjegyzéknek általában kettős rendeltetése van: az anyag nyilvántartása és a tájékoztatás. Ez a belátható jövőben így marad. Annak ellenére, hogy a nyilvántartásra még ma is fejlett, mozgékonyan és nagy adatbiztonsággal kezelhető technikai eszközök léteznek, elsősorban természetesen a számítógép, a fond- és állagjegyzék nyilvántartási funkciója nem enyészett el, sőt bizonyos szempontból inkább még erősödött. Arról van szó ugyanis, hogy a hagyományos, manuális nyilvántartás (kartoték) kezdettől fogva rögzíti és megtartja az összes változások nyomait, míg a számítógépes memóriából ezeket az adatokat kitörölni egyszerű dolog, pedig még fontosak lehetnek. Ezért talán minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy egy-egy adott állapotot publikált fond- és állagjegyzékben rögzítsünk. Mindamellett a jelen pillanatban, a levéltári anyagban bekövetkezett nagyarányú változások után, a fond- és állagjegyzék kiadását mégis inkább a kutatók és más felhasználók mielőbbi tájékoztatásának szándéka motiválta. Az intézménynek magának is elsőrendű érdeke, hogy a változásokat követően amilyen gyorsan csak lehet, átfogó és tiszta képet nyújtson az általa őrzött levéltári anyagról, és ilyen módon is próbálja elejét venni a tájékozatlanságból eredő tévhiteknek vagy éppen gyanúsításoknak. Természetesen bőven van még rendszerezési teendő; egyikük-másikuk egyenesen kikiabál ebből a fond- és állagjegyzékből. Majd ezek a teendők is sorra kerülnek. Most sürgősebbnek tekintettük a fond-és állagjegyzék kiadását. Ez a fond- és állagjegyzék a Magyar Országos Levéltárban őrzött iratanyag 1994. december 31i állapotát tükrözi. Az egyes szekciókba és fondfőcsoportokba tartozó fondok számát, az anyag terjedelmét (iratfolyóméterben, illetve darabban) az alábbi táblázat mutatja be: A szekció Magyar kancelláriai levéltár 35 fond 1658,45 ifm B szekció Erdélyi kancelláriai levéltár 19 fond 484,64 ifm C szekció Helytartótanácsi levéltár 83 fond 2836,08 ifm D szekció Abszolutizmuskori levéltár 119 fond 2270,93 ifm E szekció Magyar kincstári levéltárak 267 fond 2896,49 ifm F szekció Erdélyi országos kományhatósági levéltárak 126 fond 3462,11 ifm G szekció A Thököly- és a Rákóczi-szabadságharcok levéltárai 18 fond 18,79 ifm H szekció Az 1848/1849-i minisztériumi levéltár 55 fond 171,65 ifm I szekció Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok 26 fond 54,64 ifm K szekció Polgári kori központi kormányhatóságok levéltárai 327 fond 8296,2? ifm M szekció A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai 187 fond 3986,97 ifm