Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke III. kötet X szekció. Mutató az I-III. kötethez (Budapest, 1974)

szagos Levéltár anyagából készített alkalmi gyűjtemények zárják. A Levéltár működése során kiállítások rendezések, emlékalbumok készítése, különböző témákra vonatkozó adatok gyűjtése és iratkölcsőnzések során rendszerint több törzsegység anyagából ad hoc összegyűjtött levéltári anyag került filmre, s az ilyen alkalmi gyűjtemények rendeltetésüket befejezvén, az egyes iratok helyükre visszakerültek, a film azonban rögzítette az irategyüttest. E részben a filmtári törzsszámokon kivül a jegyzék közli a filmtári állag cimét és az állagba tartozó felvételek számát is, II. Az Uj Magyar Központi Levéltár anyagáról készült filmek esetében - a kis menynyiségre való tekintettel - az összevont jegyzék csak a filmtári állagok számát, a filmre vett anyag évkorét és a felvételek összegét közli. III. A tanácsi levéltárak anyagáról készült filmek esetében a filmtári állagjegyzéka Levéltárak Országos Központja által meghatározott és publikált alapelveket követi. (A magyar állami levéltárak fond jegyzéke, III. kötet. A területi levéltárak fondjegyzékei. 1. rész Bevezetés /Szerkesztési alapelvek/. A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya /Levéltárak Országos Központja/ Budapest, 1962.) E fejezeten belül a tanácsi levéltárak címük ábécé-rendjében következnek. A ritkított nagybetűvel irt és aláhúzott cím alatt olvasható a levéltár anyagáról készített filmek filmtári állagainak és felvételeinek összege, köztük a filmezett iratok évkörével. Ritkított nagybetűvel olvashatók a következő levéltári szintet jelentő korszakok (feudális és kapitalista kor, Tanácsköztársaság, szocialista kor). Nagy betűvel kétszer aláhúzva következnek az I-XXXIII. számmal jelölt fondfőcsoportok elmei. Alább ismertetett kivételektől eltekintve az összevont jegyzék fondfőcsoportonként közli a fondfőcsoport anyagáról készített filmek filmtári állagainak és felvételeinek összegét, köztük a filmezett iratok évkörével. A feudális és kapitalista korszak IV. (Megyei törvényhatóságok 'és thj. városok) és V. (Megyei városok és községek), valamint a szocialista korszak XXI. (Megyei törvényhatóságok és thj. városok) és XXII. (Megyei városok és községek) erősen tagolódó fondfőcsoportjaiban az adatok közlése az alcsoportok szintjén történt, ez az esetek jelentékeny részében a megyei és városi levéltárakat jelenti, melyeknek címe nagy betűvel van írva és egyszer aláhúzva. A megyék és törvényhatósági jogú városok feudális és kapitalista kori (IV.) fondfőcsoportjaiban találhatók a feudális és külön a kapitalista kor anyagáról készült filmtári állagok összevont adatai. (Filmtári állagok és a felvételek összege, köztük a filmezett iratok évkörével.) IV. Az egyéb magyarországi levéltári anyagról készült filmek esetében a fejezet 5 alfejezetre tagolódik, melyeknek nagybetűkkel írt címe kétszer aláhúzott (Állami intézmények, az MSZMP intézményei, Egyházi intézmények, Magángyűjtemények, Alkalmi gyűjtemények). Az állami és egyházi intézményeket tartalmazó alfejezet további katalógiákra tagolódik, melyeknek nagy betűkkel írt címe egyszer aláhúzott. A mikrofilmezett eredeti levéltári anyagot őrző intézmények nagy betűkkel írt cime nincs aláhúzva. Az egyházi intézményeknél az utoljára említett két szint között helyezkedik el az egyes egyházak neve, ami szintén nagy betűvel írt és ritkítottan aláhúzott. - Az itt szereplő Alkalmi gyűjtemények jellegükben megfelelnek az I. fejezet kapcsán ismertetetteknek. Eltérés köztük csupán abban van, hogy e fejezet esetében az alkalmi irategyUttesek két vagy több magyarországi levéltár vagy más intézmény anyagából valók.