Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke I. kötet A-O szekciók (Budapest, 1974)
Az anyag levéltári jelzete a levéltári egységek szavakban megadott elmeinek jelek kel való kifejezését jelenti. Ilyen jelekül az ABC nagy betűit és az arab számjegyeket hasz náltuk. A szekciókat az ABC nagy betűivel, > a többi levéltári egységet az ABC egyik nagy betűjéből és egy arab számból összetett jellel jelöltük. A levéltárakat külön jellel csak ab ban az esetben jelöltük, ha kisebb levéltári egységekre fondokra, állagokra nem tago lódnak. Hasonlóképpen a fondokat is csak abban az esetben jelöltük külön jellel, ha kisebb levéltári egységekre állagokra nem tagolódnak. Az állagokat minden esetben külön jel lel jelöltük. A jelzetelésnek ezzel a tudtunkkal másutt még nem használt módjával egyet len egy nagy betűből és egy arab számból összetett jellel egy négy tagból, négy levél tári egység ciméből összetett levéltári cimet tudtunk jelölni. Az E 15 jelzet pl. a követke ző cimet jelöli: Magyar kincstári levéltárak Magyar kamarai levéltár Magyar kamara (iratai) Expeditiones camerales. A szekciók levéltári jelzeteit a szekciók cime alá, a többi levéltári egység jelzeteit cimük elé irtuk. Az anyag kora a jegyzékben nem egyformán van feltüntetve a szerves vagy regiszt ratura jellegű és a szervetlen vagy gyüjteményjellegü fondoknál és állagoknál. Mindkétfaj ta fondnál és állagnál megadtuk a fondban lévő legrégibb és legújabb egyes iratnak az év számát. Eredeti egyes iratok és másolatok között korukat illetően nem tettünk különbséget. A szerves fondoknál és állagoknál, amennyiben a fond vagy állagképző szerv vagy személy működési illetve életidejét megelőző időből való egyes iratok is vannak a fondban vagy ál lagban, ezek közül a legrégebbinek az évszámát a kor kezdő éve előtt zárójelben tüntettük fel. Ha pedig a működési illetve életidő utáni egyes iratok is vannak a fondban vagy állag ban, ezek közül a legujabbnak az évszámát a kor záró éve után adtuk meg zárójelben. Iratképző szervek nagyobb terjedelmű fondjainál és állagainál általában a szerv működésé nek idejét tüntettük fel mint az anyag korát. A levéltárak és a szekciók korát a bennük lévő fondok kora alapján határoztuk meg. Egyes kivételes esetekbpn nem években, hanem csak évszázadokban tudtuk a kort megjelölni. A kort mindig a cim alá irtuk. Az anyag terjedelme általában iratfolyóméterben szerepel a jegyzékben. A Mohács előtti gyűjteménynél ("Q" szekció) és a fényképgyüjteménynél ("U" szekció) darabszámban.a filmtárnál ("X" szekció) pedig a felvételek számában adtuk meg a terjedelmet. A szekciók nál a cim és az évszám alatt, a levéltáraknál, fondoknál és állagoknál pedig a cim alatt lévő kormegjelöléssel egy sorban, az oldal szélén tüntettük fel az anyag mennyiségét. A terjedelmet az oldalak szélén jelölő számokat tipográfiailag ugyanúgy aláhúzással kü lönböztettük meg, mint a megfelelő levéltári egységek cimeit. A jegyzék szintje mélységének is mondjuk a fondok és állagok szintjével egyen lő, a benne szereplő legkisebb levéltári egységek fondok és állagok. A jegyzék tehát ma gas szintű levéltári segédlet, segédletbeli egységei magas szintű levéltári egységek: fondok
