Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A diploma leopoldinum kora

A kuruc uralom második periódusa lényegében az 1704-i gyulafehérvári országgyűléssel kezdődik. Sz választja meg Rá­kóczit Erdély fejedelemévé, s egyben számos fontos kormány­zatszervező lépést is tess. Létrehozza az országos commissa­riatus intézményét /főcommlssarius-t, a mellé minden natio­ból egy-egy személyt választva, s további 2 fót is beosztva az uj hatósághoz/. Átszervezi a kincstári igazgatást; a só­bányák ía ijöctor igazgatása alá kerülnek, s a felügyelő nem tartozik ^"aleki Mihály alá. Ugyanígy nem függ tőle a sószál­litás coiiuaiaaarlus-a sem. A harmineadigazgatás és a f iscalis és konfiskalt jószágok Ügyei Teleki kezében maradták/Az órc­hegységi inspectoratus továbbra is külön működik./ Központi közigazgatási szerv azonban nem jön létre; ennek feladatait voltaképpen Radvánssky János /Rákóczi teljhatalmú biztosa/ látja el, A fejedelmi udvarban pedig már e korban is működik az Erdélyi Kancellária, Külön hatóság, élén director-ral /Ráday Pál/; mellérendelés! viszonyban áll a fejedelem magyar kancelláriájával, ill. a senatus kancelláriájával. Hatásköre nincs elhatárolva az Erdélyben működő országos kormányszervek felé, Rákóczi egyébként a Kancellárián kivül bizalmas ügyeket intéző titkárai /Aszalay, Krucsay/ utján is rendelkezett er­délyi ügyekben. . _ A harmadik periódus kezdetét az Erdélyi Gonsilium meg­szervezése /a tanács tagjait 1704, december 20-án nevezi ki a fejedelem; az ezt követő napokból valá a Gonsilium instru-* Otlo-ja; gyakorlati létrehozása 17©5» januárjában történt/ és Porgách Simon erdélyi főparancsnok! kinevezése /1704. decem­ber 20./ jelzi. A tanácsnak öt tagja van, s titkára* 3?erületi hatásköre az egész Erdélyre kiterjed /a korábban a magyaror­szági udvari igazgatásba bekapcsolt Fartium kivételével/* peladatai elsősorban a kincstári igazgatás területéről valók, a jövedelmi források számbavétele, az igazgatási apparátus ^ megszervezése, visszamenőleges, majd folyamatos, rendszeres számvétel, pénzverőház létesítése. A tanács alá tartozik a Commissariatus. Közigazgatási tekintetben nincs pontosabban kijelölt hatásköre a Gensiliumnak, a bíráskodásban pedig csak korlátozott ellenőrző szerepet gyakorol. A tanács a fejedelem alá van rendelve; a hadak szükség­letei dolgában pedig Porgách főparancsnok rendelkezéseihez kellett igazodniao Az utasítás elő irta a Gonsilium ügymenetét is: az elnök­lés a 4 első tanácsos közt ülésenként változik; szavazati joga a tanácsosoknak van, a titkárnak csak akkor, ha a taná­csosok nincsenek jelen teljes számmal; a tanácsülésekről jegy­zőkönyv vezetendő; a Gonsilium rendszeresen köteles tájékoz­tatni munkájáról a fejedelmet; az annak döntése alá tartozó ügyekben véleményes felterjesztéssel kell élnie, A tanács működése azonban korántsem lesz rendszeres: a fejedelem kifejezett rendelkezése ellenére nem alakul ki.ál­landó székhelye; működése sem folyamatos /ha ugyan munkája mindenképpen magasabb szinvonalu is, mint az 1691 és 1703 közti Gufcrrniumé/* Intézkedéseinek végrehajtása terén is na­gyok a bajok*

Next

/
Oldalképek
Tartalom