Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)

egészen 1865. július 18-ig, amikor - a politikai helyzet megváltozása^ ua. provizérlmm readszeréaek bukása következtében - 9»reae József visszahívta s br. fieaayey Mit a aelytártétaaáos volt olacíkaol^ottasét aeveste ki főtáraokmeatoraek, s a aelytartótaaáos Az elaikség működését a kiegyezés atáa 186?, marsiam l«-vol ssümtmttm be. Jogkörét léayegé*boa a balüg^iaisafcériam mlmeai hivatala vette át. A visszaállított heíytartótaaáca és aaaak elaöki hivatala élmu^^m Mloatl el egymástél miat a visszaállított kancellária és aaaak -elmtel irodája. A hely tart ótanács elaöksége, saiafrsgy miat a r4gi nádori hivat a JU elhelyezés szempoatjából is elkülönült a helytartótanácstól s miadazokat az Egyeket tárgyalta, amelyek a helytartótanács elnökének ill.a helytartónak hatáskiréba tartoztak, A két hivatal közötti határvonal különösen 3Pálffy kinevezésével válik élessé, akinek hatáskörét részletes atasitás irja köral

é A helytartótanács miat olyan 1361 aovemberébea lényegi* leg megszűnt s csak nevében maradt a régi. Törvényes hatáskörét azeab&a a helytartó különleges hatásköre korlátozta és testületi, tanácsi jellegét Is eltöröljék. Bttói kezdve a helytartó egymaga képviselte a veretese alá.rendelt hatóságot. Koma a foatosabb ügyeket osatán Is testületileg tárgyalták, e taaáeskozmáayek már aem viselték magukon a régi kollegiális testület tanácsüléseinek bélyegét. A helytartó egyébkóat osak ritka esetekboa elnökölt maga az üléseken, AZ irányítást mégis Pálffy gyakorolta, elaöki hivatala utján, a a személyéhez intézett, de a helytartótanácsnál tárgyalt, folyamodványok közül a foatosabbakat betekintés végett meg kelleti aeki küldeni. A visszaállításkor a helytartótanács ügymenetét, ügykezelését ugyanazokra az alapokra fektették, amelyeken azok 1848 előtt nyugodtak. Az 5©-@s években hozott jogszabályok azoah&a, amelyek aagyréase. továbbra Is hatályban maradt-, tetemesen megnövelték a közigazgatás teendőit. Az uj hatóságra, különösen a földtahermentesltéssel, bányászattal, gazdáazattal, közlekedéssel, ujoacozással s más ügyekkel kapesolatbaa olvaa terhek hárultak, amelyek az 184© előtti helytartétamáesaak osak kevés munkát adtak. Szart a helytartótanácsot 1863« ban aégy szakosztályra osztották, mindegyik éléa egy elaekaélyettessel. Mgy-egy szakosztály alá 5-7 agyosztály tartesett* 1865 juaiusábaa az uralkodó visszaállította a aélttártétaaács tervéajes hatáskörét, röviddel ezutáa megszűnt J»álffjr helytartól szereplése is. Xttől kezdve a featosabb ügyeket újra a teljes tanácsülésben tárgyalták meg, bér a saakoastályreadsser gyakorlatilag hasznosnak bizonyult. Fálffy annakidején a helytartótanács személyzetét is kicserélte. Most ujabb személycserékre került sor, a centralista politika hiveiaek helyét ajra magyar konzervatívok foglalták el, akii főfeladatuknak a kiegyezés előkészítését tekintették. A kiegyezés Magyarországon egy az ország függő helyzetét és elmaradottságát tükröző, abszolutista módon kormányzott államapparátust talált. Az országos kormányszékek működése - miat emiitettük - szorosan az lfl^-8 előtti törvényeknek és királyi utasításoknak felelt meg. A külügyeket, hadügyeket,