Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)
^íiót, ill, kerületi főispánságokká /kerületi korvaló átalakulásukat jelentette. amarai feladatokat ebben az időszakban is az IdeigleÍ Iga.z^at^óság /proviaorische Kamerái-Yerwaltüng/ látta eX* lz~en a vonalon is megindult azonban a szervezeti keretek fokozatos átformálása olyan irányban, amelyet a birodalmi pénzügyi rendszer bevezetésének előkészítése szabott meg. Ennek megfelelően a Kamarai Igazgatóság átadta a kamarai feladatok közül azokat, amelyek közigazgatási jellegűek voltak, vagy amelyek nem tisztán pénzügyigazgatási tevékenységgel jártak, így átadta a politikai közigazgatási hatóságnak a postaügyeket, a vasut-csatornaépitési és folyamszabályozási ügyeket, ízzel szemben átvette a politikai hatóságtól a hadi- és háziadé ügyeket, az uj egyenes adók kivetésének előkészítését s az egész országos pénztárügy felügyeletét, 1850. július 1vel átvette az alapítványi vagyon kezelését is. libben az átmeneti, előkészítő korszakban szűnt meg /1650* június 1-vel/ a Magyarország és Ausztria közötti közbenső vámvonal is. Ennek megtörténtével a birodalmon belül egységes gazdasági és kereskedelmi terület alakulhatott ki. 3. A "császári királyi Helytartóság 11 kora /1851-1860/ Az 1850. szeptember 3-i legfelsőbb elhatározást közzétevő belügyminiszteri rendelet 1. pontjában kimondja, hogy "a magyarországi közigazgatás élén a helytartó áll, kinek székhelye Budapesten leend". A helytartóság /k 0 k. statthalterei für 0ngarn/ 1851» január 1-vel kezdte meg működését, e nappal történt végleges személyzetének kinevezése is e Alelnök gróf De la Motte Antal, egy magyarországi arisztokrata lett, A tanácsosok nagyrésze magyar volt, olyanok, akik már eddig is császári szolgálatban álltak. A helytartóság 1851 áprilisától kezdve már 10 ügyosztályban működött, mindegyik ólén egy-egy tanácsos állott. AZ ügyosztályvezetők hetenként egyszer tanácskozásra gyűltek össze, hogy elvi döntéseket igénylő ügyekben véleményt nyilvánítsanak. Az egyes ügyosztályok hatáskörébe nagyjából a következő ügyek tartoztak; I. Különleges jogszabályakotás, II. Úrbéri ügyek, egyenes.adó,, telepítés, be- óa kivándorlás* protestánsok ügyei, III. Ipar-kereskedelei, ? hitelintézetek, közlekedés- és építésügy. IV* Katonai és csendőri ügyek, V.Közigazgatási, személyzeti és illetményügyek, költségvetési ós. számadási ügyek, árvaügy, nemessógi ügyek, névváltoztatás, levéltárügy. VI. A megyei közigazgatás szervezeti* szemeSlyi ós illetményügyei} fogyasztási adó, állami monopóliumok, mezőgazdaság és bányászat* VII* Községi ügyek, közbiztonsági és rendőrségi ügyek, utlevélügy, sajtó, színházak, egyeraletek ellenőrzése, szegényügy, börtönügy* VIII* Kö z oktat ás?* gy : , világi alapítványok. IX. Római és görögkatolikus egyházi gyek, egyházi alapítványok, jótékonysági intézetek* X. Égés cégügy. 1852 de-
