Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)

A minisztérium megalakulásával egyidőben megszűnt a hír­hedt ^ollselhof stell»» '/udvari rendőrhatóság/ is, és a rend­őri ügyek legfőbb irányítása a belügyminiszter kezébe került. Amint azonban a reakció felülkerekedett, igyekeztek a minisz­tériumok hatáskörét csökkenteni. 1852-ben ismét kivették.a rendőri ügyeket a belügyminiszter kezéből, és azokat egy újonnan alakított hatóságra /k» k » Oberste Polizeibehörde, 1859-től k.k. Polizeiministerium/ bizták. amely katonai ve­zetés alatt állott. Hasonló tendencia mutatkozik a Kriegs» ttl&lsterlumnak /hadügyminisztérium/ 1853-ban történt megszün­tetésénél is: a hadügyek irányítását nem bizták szakminiszté­riumra, hanem a császár személye körül kialakult kabinet maga vette azt kezébe. A gazdasági szakminisztériumokat is^elsor­vasztották. 1853-ban megszűnt a Ministerium f ürJ^aa deac a.lt ur und Bergwesen /földmüveié s- és bilnya%yl ^iuT^^fxl^^' »., művelési ágaEkal kapcsolatos pénzügyi irányítás a pinansminis* terium /pénzügyminisztérium/, a rendészeti feladatok a beír Ti ügyminiszxíérlum kezébe csúsznak át. 1859-ben megszűnt a Jiinls­terlum tft.v Ha ndel. Gewerbe und öf fentliche Bauten /kerekede­lem, ipar .én középitósügyi •minisí -éri um/ .1 &* '• az~S ügykörén is a bel- és pénzügyminisztérium osztozik., így végülis a központi kormányzat képe erősen hasonlít az udvari hatóságok korához, amikor &z udvari kancellária ós kamara kettősségén nyugodott lényegében a beligazgatás. A polgári fejlődés fokozott igényei­nek azonban már nem felelt meg ez a szervezet, s 1861-ben fel­állították a Ministerium für Handel und Volkswirt s chaft-ot /kereskedőim i és .népgazdasági minisztérium/: a fejlődés itt új­ból a szakminisztériumok létesítésének irányába fordult, AZ ügyintézés módja tekintetében lényeges láilönbség volt a minisztériumok és az őket megelőző kormányszékek között: az ottani kollegiális ügyintézést itt az egyszemélyes felelős ve­zetés váltotta fel. A miniszteri tanácsosok csak beosztottak, a miniszter szava dönt, aki tanácsosait meghallgatja ugyan, de szavazataik által nincs kötve. Az osztályokon belül azonban megmaradt a régi, kollegiális ügyintézés módja is. A fontosabb ügyeket az osztályok üléseken tárgyalták meg, ezeken az osztál-y vezetője elnökölt, az egyik tanácsos referált, a többi hozzá­szólt, majd szavaztak. Az ülés lefolyásáról jegyzőkönyvet vet­tek fel. £isebb jelentőségű ügyek nem kerültek osztályaiés elé: ezekben az előadó megfogalmazta az eiintózéat, ast az ügyoaz- ~ tály vezetője láttamozta, az osztályvezető pedig kiadmányózta*

Next

/
Oldalképek
Tartalom