Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)
/1849-1867/ A fogadalom és szabadságharc kormányzati randa a ©rét a szabadságharc katona}, túlerővel történt leverése után a nyilt abszolutizmus kormányzati rondazere váltotta fel, amely a magyar alkotmány megtartáaának még a látazatát la félredobta* Y. Ferdinánd már 1848 novemberébea. a Schwarzenberg-kormány megalakulásakor kifejezésre juttatta a birodalmi pdMtikának azt az alapgondolatát, amelyet ez a kormány a továbblak aoráa mindem gátlás nélkül igyekezett megvaléaitaaix eazeriat uj köteléknek kell létrejönnie, amely a népak égJMgzet 1 aégek egyenjogúsága mellett a monarchia minden országát e gyotloa állam egységéW4 forrassza össze* Amikor azután Ferenc "József a.. W^as alapon összeült osztrák birodalmi gyülóat 1849» március 4-én szétkergette, és hatalmi azóval adott uj alkotmányt a birodalomnak, ez az oktrojált birodalmi alkotmány a 'toagyar királyságot» már mint a birodalom egyik.koronalartományát kezelte* AZ miiét megszüntetve, az alkotmány külön koronatartományként sorolja fel Erdélyt, s ugyancsak külön, a magyar királyságtél függetlenül, Horvát-Szlavonorszagot. . A szabadságharc után a magyarországi államigazgatás területi illetékességót tovább korlátozták! Horvát-Szlavonországhoz csatolták a Jelasics által elfoglalt Muraközt, Erdélyhez a Partiumot alkotó megyéket, és külön koronatartöményként szer vezték meg Bácsbodrog, Torontál, fémes és SCrassó megyékből és Szerem megy© rumai és illoki járásából a "Szerb Vajdaságot és Temesi Bánságot' 1 , amelynek megalakítását az alkotmány ugyancsak megígérte. Az oktroyált alkotmáay az egység elve mellett az egyenjogúság liberális elvén nyugodott a a 48-as forradalom számos követelményét valamilyen formában magába olvasztotta* AZ alkotmányban lefektetett önkormányzati elvek megvalósítására azonban nem került sor. Az alkotmány kihirdetésével egyidőben autokrata kormányzati rendszer vette kezdetét* A "Reiehstag"ot /birodalmi gyűlés/ nem hivták újra egybe, a miaisstériumT hatáskörét igyekeztek korlátok közé szorítani. A "Reichsrat ot /birodalmi tanács/ csak 1851-ben állították fel, .az.ural^ kodó által kinevezett személyekből, s ez mint valóságos mellékkormány működött. Benne az egy ideig mellőzött konzervatív tényezők voltak a hangadók: magyar részről Elchy Ferenc és Szögyény-Marlch László, A polgári külszín alatt tehát megindult egy fokozatos fŐuri restauráció. Végre 1851• augusztus 20-án a császár kinyilvánította, hogy a miniszterek kizárólag a fejedelemnek tartoznak felelősséggel, s kötelesek a c sászár parancsait teljesíteni. Az alkotmányt röviddel ezután formailag is eltörölték. Az 1851* december 31-i császári kézirat megállapítja az uj alapelveken.. amelyek szerint a koronatartományok berendezése végbe.fog.ménni. Sszerint a koronatartományok közigazgatásának ólén helytartóságok állanak, ezeknek megyei és járási hatóságok vannak alárendelve. A községi szervezet, falusi és városi jelleg szerint különböző, a nagybirtok azonban kivehető
