Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A feudális felvilágusult abszolutizmus magyarországi kormányzata(1780-1848)

is első* az 1790/91:10* te* kimondja* hegy Magyarország szabad és független ország - ideértve minden kormányszékét -és saját tőrvényei s szokásai szerint igazgatandó* A másik* a 14* te* szerint pedig a helytartótanács, mint Magyarország legfőbb közigazgatási kormányszéke blr mindazon törvényes hatésággal* melyek a törvények végrehajtása iránti felügyelethez és a törvénysértések eltávolításához szükségesek* A korábbi törvények értelmében minden más kormányszéktől független* közvetlenül & királynak van alárendelve s ha törvénytelen rendeletek adatnak ki, azekra nézve tartozik észrevételeit a királynak felterjeszteni* Az országgyűlés rendszeres bizottságot is küldött ki az országgyűlés* a helytartótanács és a törvényhatóságok szabályozásának kérdésében tervezett törvények előkészítésére* ennek munkálatából - amely egyébként lényegében as előbb ismertetett törvénycikk szellemében készült - azonban nem lett törvény s a rendeknek gyakorlatilag nem sikerült megszüntetniük az udvari hatóságok, 111* tanácsok befolyását a magyar ügyek intézésében, sem pedig megváltoztatniuk a magyar kormány székek, elsősorban királyi hivatal-jellegét* A II* tfőzsef újításai előtti állapotokhoz való visszatérés első lépése a nagy elkeseredést okozott német nyelvrendelet érvénytelenítése és a latin nyelv használatának rövid idő alatti fokozatos visszaállítása volt. ízt követte a kormány át ékek rendezése* amelynek során XI* Lipót néhány nemzeti szempontból nem kívánatos intézkedést is tett: iBmét különválasztotta a magyar és erdélyi kancelláriát - bár a rendek az unió fenntartása mellett voltak kivette a kamarai Ügyek felügyeletét a magyar kancellária keséből és megint a bécsi udvari kamarára bízta, s a görögkeleti vallású lakosok ügyeinek intézésére 1791-ben külön illír kancelláriát állított fel a hírhedt Balassa Ferenc elnöklete alatt* /|z azonban nem sokáig állott fenn, mert Lipót utóda, I* Ferenc 1792-ben a rendek kérésére eltörölte*/ Visszaállította II* Lipót a magyar kancellária igazsásszolgáltatással kapcsolatos teendőit /oirói parancsok kiállítása, birák kiküldése/ és hiteleshelyi működését is* Minthogy a magyar kancellária és a helytartótanács törvényellenesnek minősítette azt, hogy a magyar egyházi és tanulmányi ügyeket udvari bizottságok irányítják, II, Lipót elfogadta azt a javaslatukat, hogy a helytartótanács egyházi és tanulmányi tárgyú felterjesztéseit csak a magyar kancellária tárgyalja meg és lássa el véleményével. A helyta

rtóta

nácsban először megszüntette az uradalmi bizottságot s a kincstartó elnöklete alatt külön kamarai Üléseket vezetett be a városok, a fiskalitások, a kamarai birtokok, a telepítések ügyelnek* a só- és a harmincadügyeknek, valamint a tanulmányi és vallásalap gazdasági kérdéseinek megtárgyalására* Izeken a kamarai üléseken a volt kamara tanácsosai vettek részt, s az ott megtárgyalt ügyeket csak abban az esetben vitték a helytartótanács teljes ülése elé, ha a közigazgatással is kapcsolatosak voltak* 1791* április 20-án azután elrendelte a helytartótanács és a kamara szétválasztását* /A kamarai adminisztrációk megszüntetésére azon-