Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A feudális felvilágusult abszolutizmus magyarországi kormányzata(1780-1848)

asciesíasticum fundationai© /a kat* vallási alapítványok, sze­mináriumok, stb, ügyeivel foglalkozó osztály/, dep. religio­nario-ecclesiasticum /a személyes vallásgyakorlati ügyekkel - pl.* áttérések - foglalkozó osztály/, dep, religionare Augus«­t^nae et Helvéticae confessionis /az ág« hitv, evangélikus ós a református vallási ügyekkel foglalkozó ©astály/, dep, reli­gionare CJr&eci ritus non unitorum/a görögkeleti vallási ügyek­kel foglalkozó osztály/, dep, fundationum saeeularíum /a világi alapítványok: árvaház, szegényház, korház, konviktus stb* ügyeit intéző osztály/, dep, cassale /a lelkóaupénztár, a vallásalap és a kegyes alapítványok pénzeit kezelő pénztári hivatal ellen­őrzését végző osztály/, dep, gremiala /k kebelbéli osztály, amely a helytartótanács és az alája rendelt hivatalok szerve­zeti, személyi és dologi ügyeivel foglalkozik/. Minden ügy­osztályba egy, vagy több tanácsost /előadót/,..titkárt és fogal­mazót osztottak bej a titkárok és fogadónapok az illető ügyosz­tály előadójának irányítása alatt, a számára kijelölt hivatali helyiségben /bureau-ban/ dolgoztak s engedelmességgel tartoztak neki* As ügyosztályba beosztott személyek állandóan és kizáró­lagosan as ügyosztály elé tartozó ügyekkel foglalkoztak, igy természetes nagy gyakorlatot és hozzáértést szereztek ezek in­tézésében, 8 es előaegitette az ügyek gyorsabb, jobb intézését. Hozzájárult az ügymenet egyszerűsitéséhez az is, hogy ettől kezdve különbségét tettek az érdemi tárgyalást igénylő ügyek és a pusztán tudomásul veendő vagy véglegesen el nem intézhető ügyek /ilyének voltak pl, azok az ügyek, amelyekben döntést csak valamely alsófoku hatóság' jelentésének bekérése és ennek megérkezése után lehetett hozni/ között. Ez utóbbiakat, au uh. currens ügyeket nem is kellett a tanácsülés elé vinni. Maga az Ügyosztály készítette el az elintézéstervezeteket /a currens protocollutaokat/, s ezek alapján a kiadványfogalmazatokat, ós az elnök adta meg az engedélyt a letisztázásukra* Az érdemi tárgyalást igénylő, tanácsülés elé kerülő ügyek, az un, sessio­nalis ügyek intézése is jelentősen meggyorsult, mert az ügyosz­tályok ezeket már kész jegyzőkönyvtervezettel terjesztették a tanácsülés elé. /A tanácsülések ettől kezdve az ügyeket nem formai szempontok szerinti sorrendben - királyi leiratok, egyen­rangú hatóságok átiratai, alsófoku hatóságok jelentései, fogai­mázatok - tárgyalták meg, hanem egy-egy ügyosztály ügyein ha­ladtak végig, iktatószámok szerint,/ A tanács döntése alapján esetleg szükségessé váló változtatásokat az előadók még az ülé­sen | vagy közvetlenül utána elvégezték a jegyzőkönyvtervezeten. A jsgyzőkönyvtervezetet azután az iktatóhivatal lemásolta, s íz elnök aláírásával hitelesítatte. A hitelesített ülósjegyző­konyvek alapján készültek a fogalmazványok. Ezeket az előadó irta alá, s az olnök adta meg aláírásával az engedélyt letisz­tásásukra. A letisztázott kiadványokat csak az elnök ós az előadó irta alá. Az uj eljárás következtében természetesen meg­szűnt a tanácsülés! jegyzőkönyvek vezetésének korábbi módja, Most már nem egységes, a tanácsülésen megtárgyalt összes ügye­ket magábanfoglaió jegyzőkönyv készült, hanem a currens és a sésslonális Ügyek elintézésére készített Jegyzőkönyvtervezete­ket /az eredeti currens protocollumokat és a letisztázott sessio nalis protocollumokat/ évente összegyűjtötték ós ügyosztályon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom