Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A törökkori királyi magyarország kormányzata(1526-1690)

Megváltozik a helyzet a Z?IX« században* Mlg a magyar kamara szervezete ég hatásköre a lényeget, fő kereteket illetően a XYX. századi alapokon működik tovább a XVII* század végéig, a szepesi kamara az országos helyzet alakulása következtében sokszoros átalakuláson megy át. AZ országrésszel határos Partium, sőt a szorosan vett felsőmagyarországi megyék egy része is az Erdélyből kiindult nemzeti függetlenségi harcok első állomása, majd a század utolsó harmadában a bujdosó-kuruc mozgalom fő bázisa* A B^CB^ay-azabadsághare idején, 1604-1607 köat a felkelők eltörülték a kamarát. 1607-ben csekély személyzettel mint jövedelemkeze)Seégét visszaállították, majd a következő években lényegében mgyanaz a szervezet épül ki, mint a XVI• században* Szervezetileg ismét kamarává fejlődött, a kamarai elmet is viszszanyerte, bár az ujjáélénkülő rendiség - közjogi okokból - csak adminisztrációnak titulálta* 1619 nyarán Bethlen Gábor támadása ismét eltörli a kamarát, működése 1622 nyaráig szünetel. Közben a nikolsfeurgi béke /1621. dec. 31*/ nét felsőmagyarországi megyét /Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Bsreg, Zemplén, Borsod és Abauj/ Kedélyhez csatolt* 1622-ben Bethlen az erdélyi fejedelemség alá tartozó kamarát szervez Kassán a hét megye igazgatására, ezzel párhuzamosan 1622-ben, a fennmaradt királyi területek pénzügyigazgatására a magyar kamara férjesen szervez egy adminisztrációt. A kollegiális testület megszűnt, élén egy igazgató egy pénztárossal és irodai személyzettel látja el - a magyar kamara felügyelete alatt - a jövedelemigazgatást. Bethlen halála után, 1630-ban a hét megye visszaszállt a királyra, ennek megfelelően az adminisztráció visszaköltözik Kassára, s szervezete is ismét bővül. Az igazgató mellett előbb egy, majd két tanácsos működik újra. megnövelt hivatali szervezettel, 1644-1649 közt a hét vármegyét ismét az erdélyi fejedelem /I. Bákóczi György/ igazgatta. 1622-től az 1670-es évek elejéig az állandó területi ingadozásoktól és a folytonos újjászervezéssel járó zökkenőktől eltekintve a hivatal szervezete és jogi állása a következő lényeges f

ontokon határozható meg; szervezete nem kamarai jellegű; jogálása szerint, s a korban.ténylegesen is, a magyar kamarának alárendelt adminisztráció. Az igazgató mellett működik ugyan általában 1-2 tanácsos, de az Ügyintézés nem kollegiális alapokon folyik. /A tanács mellett általában 1 titkár, 1 pénztáros, 1 levéltáros/és annak segéde/, s 2-3 lmok alkotta a hivatalszervezetet. A számvei és megszűnt, az ellenőrző funkciót teljesen a magyar kamara vette át /ill. a levéltár bizonyos előzetes számvételi funkciót tölt be./ Az adminisztráció jogi helyzete az 1670-es évek után sem változott két évtizedig, a valóságos helyzetben mégis jelentős eltolódás állt be. 1673-tól német adminisztrátorok /általában ausztriai kamarai tanácsosok/ vették át az irányítást. Az adminisztráció egyre nyíltabban a bécsi abszolutizmus eszközévé válik: a forrongó Pelsőmagyarországon a bécsi udvar "őrködő szeme" ahogy ez akkor megfogalmazódik. Az adminisztráció fő feladata az egyéb igazgatási ágak mellett a Nádasdy-Wesselényi összeesküvés, majd az első bujdosó kuruc támadás után a tömeges birtok-konfiskáció, s a "rebellió" tűzfészkeinek kifürkéssése. Az adminisztrátorok a gyakorlatban függetlenítik a hivatalt a magyar kamarától és közvetlenül a bécsi udvari kamarával érint-