Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A törökkori királyi magyarország kormányzata(1526-1690)

tétel. Beszedte a az ab ad királyi városok: censusát /s h-a az országgyűlés laegszavaatas a taxát/* s rajtuk mint királyi birtokok felett felügyeletet gyakorolt. Beszédbe a "luc^um c&marae

w-t ha az országgyűlés hadiadót nes- szavazott meg* fföbb püspökségterületén bérelte és beszedte egyházi tizedet* Gyakorolta a sómonopóliumot, azaz irányította a sőtisztviselök munkáit, az állami sókereskedelaet és eladást* Foglalkoznia kellett az államadósság ügyével, a annak rendezésére javaslatot kellett tennie, Egyszóval mindazon pénzügyi, gazdasági vonatkozások megoldása a kamarára hárult, melyekre a királyi felségjog /ius regium/ kiterjedt. Gyakran a szorosan vett "országosazaz rendi jövedelmet, a hadiadót is kezelte saját adórovóin keresztüli A szorosan vett pénzügyigazgatáson kivül mint egyetlen állandó jelleggel működő hatóság belefolyt a legkülönbözőbb közigazgatási, magánjogi, sőt államjogi és politikai kérdésekbe is. uralkodó és az udvari hatóságok gyakran kikérték javaslatát államügyi kérdésekben, az országgyűlési tárgyalások folyamán. Feladatává tétetett az országos í?

bákw és kosjó" feletti őrködés: gyakran magánszemélyek keresték fal kérvényeikkel , panaszaikkal ós igy tovább* Ennélfogva bátran állitható, hogy a XYl-XfII. századi királyi Magyarország legfontosabb hivatalszerve volt a kamara, s számunkra annál fontösabb, mert ennek, mint 1848-ig megszakítás aélidll mükodŐ iiatóságnak irattára viszonylag ^pen korunkra is maradt. A magyar kamara királyi hatóság volt, legfőbb irányitásában a rendiségnek nem volt szava, működését érdemileg nem befolyásolhatta a magyar tanáos sem, a helytartótanácsnak:' a század dereka körül játszott, Ismertetett szerepétől eltekint* ve* A XVII* században a nádornak volt ugyan valamelyes befolyása a pénzügyekre, ez azonban egyelőre nem tisztásott kérdés $ a legfőbb vonatkozásokban a kamara kétségtelenül tőle függetlenül járt el. Az országgyűlésnek csak a rendi .adójövedelem kezelésére lehetett befolyása és a kamara közjogi helyzetének deklarálására. Kérdés, hogy a királyság és a magyar állam viszonyának sajátos alakulása közepette milyen hatóságnak tekintsük a magyar kamarát: magyar hivatalnak-e /amelyre ugyanakkor ajs országos kormányszerveknek nines érdemi befolyása)'* vagy aa udvari hatóságok magyarországi exponensének? A kérdés sokkal bonyolultabb annál, mintsem egyértelmű feleletet lehetne r£ adni. i » A magyar kamarát agy állították fel, hogy egyedül az uralkodónak mint Magyarország királyának volt alárendelve

s ai udvari kamara jogilag nem volt felettes hatósága* A rendek a későbbiekben'is ehhez - és ném többhöz - ragaszkodtak^ a JTVI-» XVII. században e tárgyban mégszületett -törvények egybehang- . zóan azt nyilvánítják ki, hogy a magyar kamara nem fUggő /dependentXaJ hanem egyenrangú /cerresporidentia/ helyzetben áll az udvarival, csak a királytól függ* im a magyar kamra * közjogi körülbástyázásával a formaiista rendi szemlélet megelégedett , mig az uralkodó idegen volt ós kösponti udvari hatóságaival kormányzott, nem szilva arról, hogy a hirhedS 1569*